A gabona növekedési eltéréséből fedeztek fel avar kori sírokat
Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel.
Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel.
A szakemberek szerint a piramisokat különböző okok miatt építették egymásba, például szerkezetének állagromlása, esetleg a társadalomban új vezető megjelenése miatt.
A helyi műtárgypiacon néha felbukkannak ősi kéziratok, amelyekről feltételezik, hogy fosztogatók találtak rájuk a holt-tengeri barlangokban.
Már az első 'ismerkedő' expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázus északi előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet - írja M. Lezsák Gabriella.
A nyomozók tudomására jutott, hogy a rablók különleges kincset találtak, és egy ügynök révén követni kezdték a papiruszdarabka útját, majd amikor a tolvajok megpróbálták eladni egy izraeli régiségkereskedőnek, lecsaptak és megszerezték a műkincset.
A feltáráson egy meglepően összetett szerkezetű és fejlett, 13. század végi épület került elő, amit a kunok építhettek.
A piramisnak eddig három kamrája volt ismert.
A kereszténység és az egyre erősödő iszlám közötti párbeszéd soha nem volt egyszerű, s a mai napig a legtisztább gesztusok is félreértésekre adhatnak okot…
A baltát 2900 méteres tengerszint feletti magasságban találták meg a Ziller-völgyi Alpokban, a Pfitscherjoch nevű hágónál.
A Szegeden a Szentháromság utca nem nyilvántartott régészeti lelőhely, így a szakemberek nem számítottak arra, hogy onnan leletek kerülhetnek elő.
Új ösztöndíjakat írtak ki Olaszországba, Mexikóba és Németországba, mellette található egy nemzetközi előadó-művészeti ösztöndíj is, négy országból keresnek partnereket kulturális projektekhez, és 16 más pályázat is szerepel a legújabbak között.
Ehmann Gábor bejelentésének köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum felbecsülhetetlen értékű hun kori leletegyüttessel gyarapodott. Az összesen 125 tételből álló tárgycsoport több szempontból is kivételes jelentőséggel bír a korszak leletanyagában.
A Kecskeméti Katona József Múzeum szakembere elmondta, a Duna árterében lévő lelőhelyen a hatvanas években az úgynevezett Kisapostag-kultúra három urnasírját tárták fel és dokumentálták.
A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közölt tanulmány készítői rámutattak, hogy miért nem sikerült átvészelniük a neandervölgyiek a jégkorszakot.
A Szent Péter térre vezető sugárutat ismét lezárták a forgalom előtt, és az út közepén ismét az olasz csendőrség két páncélautója áll keresztben esetleges terrortámadás feltartóztatására.
A legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy az egyéni különbségek ugyan nagyok, de a Kárpát-medencei népesség alapvető bázisát olyan típusegyüttes adja, amelynek képviselői generációk óta együtt éltek.
A szakemberek szerint a felfedezés újraélesztheti a vitát a legendás Artúr királyról, aki a középkori történetek szerint Tintagelben foganhatott.
Eredeti berendezéseivel együtt látható a pompeji ásatásokon az ókori város egyik hajdani kelmetisztító és gyapjúkészítő műhelye, Stephanus ványolója, amely a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori üzlethelyisége.
Az ásatást vezető kanadai régészprofesszor már doktori disszertációját is a Békés környéki lelőhelyekről írta. Az újabb eredményekkel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, kik és hogyan éltek ebben a térségben jóval a honfoglaló magyarok előtt
A bádogedényt, amelyben a csípős illatú ételmaradékot megtalálták, további vizsgálatok céljából laboratóriumba küldték. A tárgyra a tengerfenék agyagába préselődve bukkantak rá a búvárok.
A magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek a mai Kazahsztán északnyugati, valamint a Kaukázus északi részén is.
A többi szobrot is mind törött állapotban, nagy területen elszórva találták, ami arra utal, hogy szándékosan, erőszakosan törték őket darabokra valószínűleg a város elfoglalásakor, valamikor az i. e. 13. században.
Találtak egy 76 tételből álló ékszerdepót is. A bronzékszerek korabeli női viseletek kellékei, csüngők, pitykék és tűk, melyeket valószínűleg szövetbe tekertek. Előkerült továbbá öt tőr, lándzsák, hét darab tokos balta és ötvösszerszámok is.
A különleges archeológiai emlékek, impozáns tárgyak közül kiemelkedik az a múzeum gyűjtőterületén mindeddig páratlan bronzkori kincslelet, amely tavaly ősszel került az intézmény gyűjteményébe
A Carcer Tullianum nevű börtön restaurálása 900 ezer euróba került. A börtön foglyai között tartják számon az 1. században Rómában elfogott Szent Pétert.
A búvárokból álló csapat tudományosan sohasem dokumentált ódon hajóroncsra bukkant a török partok közelében. A hajók közül néhány több mint 2500 éves volt.
Az Egerszeg vár jelentősége és stratégiai szerepe azt követően nőtt meg, hogy 1600 októberében 40 napos ostrom után a Kanizsa vár török kézre került. A vár elfoglalása után szabad volt az út a török csapatok előtt: sem földrajzi, sem természeti akadályok - mocsarak, ingoványok, hegyek - nem állták útjukat.
A világörökségi lista idei jelöltjei között vannak mások mellett Le Corbusier (1887-1965) svájci-francia építész művei, amelyek listára vételét három kontinens hét országa kéri a szervezettől.
A sírmellékletek arra utalnak, hogy az eltemetettek magasabb társadalmi réteghez tartoztak, mert a bronz akkoriban új és drága volt.
Jászfényszaru környékén megszaporodtak a régészeti feltárások. Csak a tavasszal négy különböző régészeti lelőhelyen végeztek munkát, három esetben beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárás zajlott, egy esetben pedig leletmentő ásatás.