A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval azok a 80 ezer éves lábnyomok, amelyeket Franciaországban tártak fel. A neandervölgyiek feltehetőleg ugyanúgy csoportokban éltek, akárcsak a modern emberek és főemlősök, ám csoportjaik méretéről és összetételéről keveset lehet megtudni a tárgyi leletek és fosszíliák alapján. Az északnyugat-franciaországi Le Rozel községben lévő régészeti lelőhelyen feltárt 257 lábnyom azonban értékes…
A Bibliában is szereplő héber nevet viselő bullát, vagyis pecsétet találtak régészek Jeruzsálem óvárosában a föld alatt. A 2600 éves zárópecsétet a Siratófal alapjainál zajló régészeti ásatásokon hozták felszínre. A bullára a Júdai királyság legmagasabb udvari tisztségviselőjének címét írták. „Első alkalommal került elő Jeruzsálemben régészeti feltáráson ilyen bulla. A pecséten a királyi udvar legfőbb tisztviselője…
A Kínában eddig felfedezett legnagyobb ókori lepárlóüzem romjait tárták fel az ország keleti részén lévő Anhuj tartományban – jelentette a Hszinhua állami hírügynökség a helyi hatóságok közlésére hivatkozva. A Ming dinasztia (1368-1644) és a Csing dinasztia (1644-1911) idején működő szeszfőzde maradványaira építőmunkások bukkantak a tartomány Szujhszi járásában. A régészek eddig csaknem 3 ezer négyzetméternyi részt…
A 4-14 éves, arccal a tenger felé eltemetett gyermekeket azért ölték meg, hogy kiengeszteljék az istenségeket, akik a csimuk hiedelme szerint haragjukban küldték rájuk a természeti katasztrófákat okozó El Ninot.
Perui régészek 3800 éves kőbe vésett faliképekre bukkantak a perui fővárostól, Limától mintegy 150 kilométerre északra folyó régészeti feltárásokon. A térség a caral, más néven Norte chico civilizáció egyik fontos központja volt, a kultúra mintegy ötezer éve virágzott az Andokban. Az egyik kőtáblán, amelyet egy szertartásokra használt épületben találtak a Vichama régészeti lelőhelyen, egy emberszerű…
A „boszorkány kincsére”, több tucat szerencsehozónak vélt tárgyra bukkantak az ókori Pompeji romvárosának feltárás alatt álló, úgynevezett V. régiójának Casa del Giardino nevű házában. Egyebek mellett borostyán, fényes kristályok, ametiszt, finom fajanszok, csontgombok és Keletről származó skarabeuszok kerültek elő a fából és fémből készült kincsesládából. Az ékkövek mellett szerencsehozónak vélt tárgyak, babák, csengettyűk, falloszok, ökölbe…
A világ eddig ismert legkorábbi, több mint 40 ezer éves magashegyi „településének” maradványait tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport az etiópiai Bale-hegységben. A Science című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint kőkorszaki vadászok laktak a csaknem 3500 méteres magasságban – írja a swissinfo.ch. A radiometrikus kormeghatározásnak alávetett régészeti leletek alapján a kutatók megállapították, hogy a vadászok obszidiánból…
A maga idejében kolosszálisnak számító hajóhoz tartozhatott az az i. e. 6. századból való horgonydarab, amelyet több ókori hajóronccsal együtt fedeztek fel az égei-tengeri Levitha sziget partjainak közelében. A gránitból készült, 400 kilogrammos horgonyrudat 45 méteres mélységből hozták a felszínre a görög tengeri régészeti hatóság irányításával zajló víz alatti régészeti kutatás első szakaszában, június 15.…
Érdeklődők a római kori brigetiói légiótábor északi főkapuja és a hozzá csatlakozó falak feltárásán tartott nyílt napon a Komáromhoz tartozó Szőny keleti szélén található Molaj városrészben 2019. július 24-én. Szőny római kori neve Brigetio volt. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 légió egyike, a Legio I.…
Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát – jelentette a Háárec című újság honlapja. A régészek úgy gondolják, hogy az Apostolok templomára bukkantak, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostolának, Péternek és Andrásnak a háza fölé épült Bétszaida egykori halászfaluban, a Kinneret-tó északi partvidékénél. Az észak-izraeli Kinneret Főiskola…
Izraeli régészek a muszlimok Izraelbe érkezésének idejéből származó, 1200 éves mecsetet találtak a Negev sivatagban – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál, az imahelyet a régészek a helyi fiatalokkal együtt tárták fel az elmúlt hetekben egy új lakótelep…
Egy kiterjedt római kori település maradványait tárta fel egy egyiptomi-lengyel régészcsoport Alexandria óvárosában, az egyik ház belsejében egy nagyon jó állapotban fennmaradt mozaikpadlóra bukkantak. Musztafa Vaziri, az egyiptomi legfelső régészeti tanács főtitkára az al-Ahram egyiptomi napilap honlapjának elmondta, hogy a mozaikpadló felfedezése nemcsak az ezen házakban élők gazdagságát mutatja, hanem azt is, hogy milyen népszerű…
Megnyitottak a látogatók előtt a legrégebbi egyiptomi piramisok közül kettőt, Sznofru fáraó 101 méter magas tört falú piramisát és a hozzá tartozó 18 méteres mellékpiramist. A dahsúri piramismezőn található ősi építmények első ízben látogathatók újra az 1965-ös ásatások óta. A különleges síremlékeket Haled Ahmed Elanani műemlékvédelmi miniszter és Mosztafa Vaziri, a Legfelső Régészeti Tanács főtitkára…
Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexuma régészeti feltárásának helyszíne 2019. július 11-én. A türbétől északra egy új épületmaradványt találtak ott, ahol Esterházy Pál az 1664-es látogatásakor feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot. Már folynak a XVI. századi oszmán türbe körüli területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések. MTI/Sóki Tamás A határvidéken álló sírkomplexum ki volt téve támadásoknak. Eleinte…
Minden valószínűség szerint előkerült Orseolo Péter király eredeti sírhelye a pécsi székesegyház altemplomában az elmúlt hónapokban zajló régészeti feltárás során – jelentették az ásatás vezetői. Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Pécsi Egyházmegye finanszírozásában megvalósuló munkálatok során egy római kori temetői épület maradványaira, a fölé épült első pécsi…
Megtalálta és azonosította egy nemzetközi kutatócsoport a bibliai Ciklág városát, ahová Saul király elől menekült Dávid király – jelentette az izraeli média hétfőn. A régészek a feltárt cserépedények, a szénizotópos kormeghatározás, valamint az egymás feletti rétegek tartalma alapján megállapították, hogy 3000 éve a bibliai Ciklág feküdt a Kirját Gat és Lakis közötti Chirbet al-Rai nevű…
Tutanhamon fáraó 3000 éves bronzportréja – amelyet az árverés ellen tiltakozó egyiptomi hatóság szerint elloptak és kicsempésztek az országból – 4,7 millió fontért kelt el egy londoni aukción csütörtökön. Az egyiptomi külügyminiszter korábban azt mondta, az ifjú uralkodót ábrázoló műkincset valószínűleg az 1970-es években lopták el az ország egyik műemlék templomából. A 28 centiméter magas…
Európa déli részéről érkezhettek Izrael földjére a filiszteusok, a zsidók bibliai ellenségei régészek és genetikusok közös kutatása szerint. Az Askelónnál 2016-ben megtalált filiszteus temető tíz késő bronzkori és vaskori csontvázának genetikai elemzéséből kiderült, hogy a filiszteusok az időszámítás előtti 12. században érkezhettek Dél-Európából, és gyorsan beolvadtak a helyi népességbe. A Bibliában filiszteusoknak (plistim) nevezett csoport…
A XVII. századra datálható feltöltési rétegben feltárt emberi csontváz a Győri Nemzeti Színház felújítási munkálatait megelőző régészeti feltáráson 2019. június 24-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba Az úgynevezett császári-királyi nagy kaszárnya (XVIII. század első harmada) épületének kutatásához kapcsolódóan több korszak leletanyagát több rétegben találták meg a régészek. A sírok az egykori győri erőd falain belül helyezkednek el,…
Azok a helyek, ahol konyhai hulladékot lehet találni sokat, elárulnak az ott élők életmódjáról…
Egy lovat és más patás állatokat ábrázoló 12 ezer éves homokkőtáblára bukkantak megelőző régészeti ásatások közben a nyugat-franciaországi Angouleme város pályaudvara mellett. A 25 centiméter hosszú, 18 centiméter széles és három centiméter vastag kőtábla mindkét oldalán találhatók őskőkorszaki vésetek, a legjobb állapotban azonban egy fej nélküli ló rajzolata maradt fenn, amelyen különösen élethűek a lábak…
A legutolsó jégkorszakban élő, eddig ismeretlen szibériai népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport egy északkelet-szibériai régészeti helyszínen előkerült két tejfog DNS-vizsgálatával. A kutatók a tejfogak vizsgálatának eredményét egy nagyobb tanulmányban ismertették, amelyben egy másik szibériai helyszínen talált, tízezer éves emberi maradvány genetikai elemzését is leírták. Az analízis közeli genetikai rokonságot mutatott ki az őslakos amerikaiakkal.…
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek – írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportja és észt kollégáik tanulmánya a Scientific Reports tudományos lap aktuális számában jelent meg. Julianus barát a 13.…
Több mint 60 év után került a helyére a Stonehenge egy darabja, melyet 1958-ban régészek emeltek ki az egyik gigászi kőoszlopból. Senki sem tudta, hol volt az a több mint egy méter hosszú darab, melyet az egyik kő belsejéből fúrtak ki, míg az ásatás egyik résztvevője, a 90 éves Robert Phillips úgy nem döntött, hogy…
Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Az MTA 191. közgyűlésén megválasztott akadémikusok listája. A 102 új tag között 26 kutatónő található. Rendes tagok I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Madas Edit Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszék Vásáry István Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar…
Először állítják ki az M6-os autópálya építése során előkerült 7000 éves leleteket a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Csontváry Múzeumában május 9-től. A kommüniké szerint a JPM és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA-BTK) régészeti intézetének közös, Az első falvak – az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállítása a helyi újkőkori közösségek közép-európai…
Az egyiptomi óbirodalom korából származó, csaknem 4500 éves temetőt fedeztek fel a gízai piramisok közelében – közölte szombaton a régészeti minisztérium. Több festett fakoporsót és mészkőszobrokat találtak a Gízai-fennsík délkeleti részén található ásatáson. A legrégebbi sír egy mészkő családi sír az V. dinasztia korából, körülbelül i.e. 2500-ból származik. Az AFP francia hírügynökség fotósa a temetkezési…
Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, a sírban egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra – közölte…
Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén – írja az Egypttoday.com. A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés csütörtöki bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely,…
II. Theodosius bizánci császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Izraelben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kedden. Az aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy olyan tanösvény mellett bukkantak rá, amelyet a közelmúltban alakítottak ki, s amely a késő római és a bizánci korban a zsidók…
