Először láthatók együtt a Robert Falcon Scott tragikus déli-sarki expedícióján készült fényképek és akvarellek Londonban, noha az őket készítő Herbert Ponting és Edward Wilson már az 1910 és 1913 közötti brit expedíción azt tervezte, hogy egyszer közös kiállításon mutatja be az antarktiszi küldetésen készült munkáját.
Közös vonásuk volt, hogy nem csak a száraz tudományos tények érdekelték őket, nagy gondot fordítottak munkájuk művészi oldalára is
– mondta a The Guardian című lapnak a Bonhams aukciósházban keddtől mindössze bő két hétig látható tárlat kurátora, Charlotte Connelly, aki a fényképész és a festő több alkotását párba állította egymással.
Az eredeti akvarellek és a cambridge-i Scott Sarkkutató Intézet által őrzött negatívokról készült lenyűgöző új fotók mellett a kiállításon olyan kortárs művészek munkáit is bemutatják, akik eltöltöttek hosszabb-rövidebb időt az Antarktiszon. Köztük van Dafila Scott, a felfedező unokája is.
A hivatásos fotográfus Ponting és a tehetséges amatőr festő – amúgy orvos-botanikus – Wilson közös kiállítása már csak azért sem valósult meg, mert utóbbi Scott és még egy társuk, Henry Bowers oldalán elhunyt 1912 márciusában. Halálra fagytak és éheztek sátrukban, csalódottan, hogy a norvég Roald Amundsen megelőzte őket és a világon elsőként érte el a Déli-sarkot.
Ponting viszonylag korán elhagyta az expedíciót, és 1700 negatívja mellett Wilson kérésére magával vitte annak festményeit is, hogy átadja őket a feleségének. Kettejük munkáit később külön-külön láthatta a nagyközönség, Wilson akvarelljeit az Alpine Clubban, Ponting fotóit a Képzőművészeti Társaság falai között. A fényképek, köztük az expedíció tengerbe fagyott hajójáról, a Terra Nováról, a sarkkutatás hőskorának ikonjai lettek. Ponting 1935-ben halt meg.
Érdekesség, hogy mielőtt visszaindult Londonba, megtanította Scottnak, hogyan kezelje a kamerát. A küldetést a kapitány fényképezte tovább, az utolsó negatívokat a halála után találták meg. Scottnak a kiállításon látható felvételei egyikén például az látható, ahogy kimerülten maguk húzzák-vonják szánjukat a térdig érő hóban.
Amundsen kutyaszánon, Scott viszont szibériai pónikkal vágott neki a Déli-sark meghódításának. A pónik azonban nem bírták a hideget és elakadtak a hóban. Az állatokat le kellett ölni, attól kezdve pedig a brit expedíció tagjai iszonyatos szenvedések közepette maguk húzták a szánokat.
