A VÉLETLEN
Írta: Kiss Csaba
(holnap olyan széppel készülök, el fogsz ájulni – de a mai sem dakszli)
Szóval:
Anna szerint nincs véletlen, szerintem meg minden az. Anna hisz a dolgok végső értelmében, én az esetlegességben hiszek.
Szerinted az alábbi micsoda – a sors keze avagy véletlen?
Hét éve dédelgetem Cassavetes Premier c. filmjének színpadi megrendezését. 20-szor láttam, Gena Rowlands minden rezdülését ismerem. Tavaly majdnem sikerült színre vinni, de a kollegiális ármány tavaszi szele elsodorta. A Nemzeti pedig más darabot kért – ajánlottam Bergmant. Tetszett. Nagy Andrást hívtam a képi világhoz – ő pedig ragaszkodott Faro szigetéhez. Hogy csak itt lehet lefotózni a Szenvedély képeit. Áprilisban eljött, négy napig bolyongott ködben, szélben, napsütésben – és hozott negyven csodálatos képet. No meg a Bergman-ösztöndíj ötletét. Így kerültem én a szigetre. Tehát Cassavetesből Bergman, Nagy Andrásból Faro.
Ma a könyvtárszobában dolgoztam, az ablak előtti székben. Mellettem alacsony könyvespolc, nemes gerincű lexikonokkal. Rajtuk egy vaskos kotta. Azon egy kis könyv. Kiesett a ceruza a kezemből – létezik ilyen? Bach budapesti összkiadásán Gena Rowlands monográfia!
A sors jele avagy véletlen? (Igen / Nem)
(Megjelent egy Bergman interjúm a neten – benne néhány kép a pesti Szenvedélyből – András fotóival