A Kr. e. 4-3. évezredben végbement változásokról, migrációkról és az indoeurópai nyelvek eredetéről tartanak előadásokat az MTA BTK Régészeti Intézete által szerdán rendezendő konferencián, az eseményre a Jamnaja, azaz a gödörsíros kurgánok népe kultúráját vizsgáló nemzetközi projekt keretében kerül sor.
Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársa, a Yamnaya Impact Project egyik magyarországi koordinátora elmondta, a gödörsíros kurgánok népének nagy létszámú csoportjai a Kr.e. 3000-2700 közötti időszakban áramlottak be az orosz sztyeppek felől, jelentős változásokat hozva Eurázsia életébe.
A régészeti adatok mellett az elmúlt időszakban elvégzett archeogenetikai kutatások is valószínűsítik, hogy ez a jelentős és meghatározó beáramlás alapvető hatással volt a mai Európa genetikai képére. Nyelvészetileg ezekkel a mozgásokkal hozható összefüggésbe az indoeurópai nyelvek megjelenése és elterjedése. Régészetileg is számos nyoma van ezeknek a változásoknak a Baltikumtól a Balkán térségéig, beleértve a Kárpát-medence és a mai Magyarország területét is.
A kutatási program 2013-ban indult a Visegrádi Alap támogatásával. A kétéves programban geofizikai felmérésekkel a Kr. e. 4-3. évezred jellegzetes temetkezéseit, az úgynevezett kurgánokat vizsgálták, különös tekintettel a ma már alig látható, elpusztult halomsírokra, majd a felmérések után régészeti ásatáson azonosították a temetkezéseket.
A kutatások eredményeként több publikáció van előkészületben és tervezik a projekt folytatását, amelyre pályázatot nyújtottak be az Európai Kutatási Tanácshoz (ERC).
A budapesti műhelykonferencián meghívott szakértői Piotr Włodarczak, a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajztudományi Intézetének kutatója és Volker Heyd, a Bristoli Egyetem docense, akik előadásaikban bemutatják, hogy miként tükröződnek a régészeti anyagokban az őskori Európa történetét meghatározó keleti és nyugati vándorlások.
A Jamnaja-kultúra népéhez köthető az őskori innovációk, például a fémművesség új elemeinek megjelenése. A régészeti leletek alapján kirajzolódnak a korabeli kommunikációs hálózatok – ugyanazokat a tárgyakat használták az őskori közösségek, bizonyítva a helybéli és a beáramló csoportok közötti kapcsolatokat
– összegezte Kulcsár Gabriella.
