Goda Krisztina: A Veszetteket hatásosan akartam megcsinálni

Október 22-én mutatták be a hazai mozikban Goda Krisztina és Divinyi Réka Veszettek című filmjét (kritikánk itt olvasható), mely egy szélsőségessé váló önkéntes rendvédelmi szervezetről szól. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával, a Megafilm gyártásában készült produkció forgatása tavaly nyár elején kezdődött, és több vidéki és budapesti helyszínen összesen 73 napig tartott. A Veszettek sajtóvetítése után Goda Krisztinával, a film rendezőjével beszélgettünk.

A Veszetteket sokan gárdafilmként aposztrofálják. Vajon jót tesz ez a prekoncepció az alkotásnak?

Sok helyen elmondtuk, hogy a Veszettekben szereplő egyesületet nem a Magyar Gárdáról mintáztuk. Ilyen szempontból nem örülünk neki. Valóban egy szélsőségessé váló szervezetet mutat be a film, de nem akartuk ezt a Magyar Gárdára leszűkíteni. Nem titok, hogy a Veszettek a mai magyar valóságról szól. Ez egy abszolút felvállalt, tudatos döntés, de sem a filmbeli egyesületet, sem a karaktereket nem mintáztuk létező csoportokról vagy személyekről.

Veszettek
Kép a Veszettek című filmből – Forrás: Megafilm

Olyan szempontból mégis előnyös lehet, hogy az áthallás miatt esetleg többen megnézik.

Nem gondolom, hogy emiatt többen néznék meg. Sajnos a sajtóban, és itt tisztelet a kivételnek, sokszor előre eldöntik, hogy mit fognak írni, még mielőtt látnák a filmet. Nem tudok mit kezdeni azzal, ha valaki előre ítélkezik.

Nevezhetjük a Veszetteket egyfajta segélykiáltásnak Magyarországról?

Bízom benne, hogy elgondolkodtatja majd a nézőket.

Amerikában vajon megtalálná a közönségét?

Remélem, hogy igen. A filmben bemutatott jelenség nemcsak Magyarországon létezik. De sajnos bármilyen magyar nyelven forgó filmnek nagyon kevés esélye van arra, hogy amerikai forgalmazásba kerüljön. Az angol anyanyelvű nézők nem nyitottak arra, hogy feliratokat olvassanak. Márpedig a Veszettek olyan film, amiben van verbalitás. Nem az a fajta művészfilm, amiben húszpercenként egyszer szólalnak meg a szereplők.

Goda Krisztina 2
Goda Krisztina a Veszettek forgatásán –  forrás: Megafilm / The Orbital Strangers Project

Olyannyira nem művészfilm, hogy inkább egy jó értelemben vett hollywoodi mozihoz hasonlít. Úgy futottál neki, hogy mindenképp tömegfilmet akarsz forgatni?

Igen, az ember nem nagyon tud kibújni a bőréből. Én az ilyen típusú filmeket nézem szívesebben, és szívesebben is forgatok ilyeneket. Ez nem azt jelenti, hogy ne néznék meg egy jó művészfilmet. De nem volt kérdés, hogy a Veszetteket hatásosan akarom megcsinálni. Ilyen értelemben Divinyi Rékával nagyon hasonlóan gondolkodunk. Fontos volt számunkra, hogy pergő legyen a cselekmény és mindvégig lekösse a nézőket. Arra törekedtem, hogy az akciójelenetek profin legyenek kivitelezve. A színészi játékban sem szeretem az amatőrizmust. Az ilyen hibákat eleve ki akartam szűrni a filmből. Fontos volt, hogy feszült és lebilincselő legyen a történet, hiszen egy olyan kisvárosban játszódik a film, ahol nem nagyon történik semmi. A humort sem akartuk teljesen száműzni, mert közben meg is kellett szerettetnünk ezeket a karaktereket. Ezek voltak azok a főbb szempontok, melyek alapján összeállt a sztori.

A film előzetese már júliusban felkerült a Youtube-ra, és számos negatív komment jelent meg alatta, szinte kizárólag politikai jellegűek.

Semmilyen politikai pártnak nem vagyok tagja. Alapvetően nem politizálok, ami nem azt jelenti, hogy nincs véleményem, de nem akarok megmondó ember lenni. A kommentekre lehetett számítani. Ha valaki belemagyaráz valamit a filmbe, az ellen nem tudok semmit tenni. Rásütöttek már mindent a Veszettekre: volt már nemzetgyalázó, szélsőbalos indíttatású, sőt még szélsőjobbos propagandafilmnek is nevezték. Ezek a verziók akkor kerültek ki, amikor még kész sem volt a film. Úgy érzem, hogy már az előzetes leszűkítette ezeket az értelmezési lehetőségeket, aki pedig megnézi, az érteni fogja.

Gondolkoztál már rajta, hogy mi lenne a következő filmed? Egy ilyen komolyabb hangvételű film után visszatérnél például egy vígjátékhoz?

Szívesen visszatérnék a vígjátékhoz. Persze az sem feltétlenül könnyű műfaj. De először mindig azt a témát kell kiválasztani, amibe az ember annyira bele tud szeretni, hogy aztán éveken keresztül foglalkozzon vele.

 A nyitókép forrása: Megafilm / Csiszér Goti

Megosztás: