+ Film

Dobban a bakancs, retteg a cigány a magyar vásznon

Veszettek

Magyarországon is aktuális társadalmi jelenségeket boncolgat, mégis olyan, mintha a tengerentúlról érkezett volna. Megnéztük a Magyar História X-et, azaz Goda Krisztina és Divinyi Réka legújabb filmjét, a Veszetteket. Az alkotás október 22-től látható a hazai mozikban.

Zsidó, libsi, antimagyar. Még be sem mutatták, többen már ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették a Veszetteket. Közben ráragasztották a gárdafilm címkét is, utóbbit talán már le sem tudja vakarni magáról. A Goda Krisztina – Divinyi Réka alkotópáros (Csak szex és más semmi, Szabadság, Szerelem) Czető Bernát László dramaturg és forgatókönyvíró Kakukk című kisregényét használta alapul új filmjében, mely október 22-től látható a hazai mozikban. Olyan témát választottak, amit Amerikában is zabálnának. Az még hagyján, de Goda Krisztina úgy vitte vászonra a sztorit, mintha hollywoodi filmet néznénk. Kerreg a borotva, villognak a kopasz fejek és reccsen a koponya a baseballütő alatt. Az erőszakot egyenesen az arcunkba kapjuk, mi pedig ülünk és megdöbbenünk.

Klem Viktor és ifj.Vidnyánszky Attila a Veszettek című filmben

Klem Viktor és ifj.Vidnyánszky Attila a Veszettek című filmben – forrás: Megafilm

A Veszettek fiatal vidéki testvérpár sztoriját mutatja be, akik nem találják helyüket a társadalomban. Amikor a milicista hajlamokkal megáldott rendőr alezredes (Fenyő Iván) megérkezik a bűntől hemzsegő városba, maga köré szervezi Tarnád kallódó fiataljait, és önkéntes rendvédelmi szervezetet verbuvál. Az úgynevezett egyesület aztán egyre inkább magánhadseregre kezd hasonlítani: egyenruha, kopasz fejek, majd jönnek az előítéletek és az erőszak.

Kapunk egy kopaszokkal tarkított magyar históriát, ami némi képzavarral élve erősen hajaz az Amerikai História X-re. Mindkét alkotás azt a folyamatot mutatja be, ahogyan a kapaszkodót kereső, valahova tartozni akaró fiatalokat magával ragadja az erőszak és a gyűlölet. Ahogyan a rossz anyagi, családi helyzet és a bűn közelsége által okozott frusztráció tettekben is megnyilvánul.

Veszettek 4

Veszettek – forrás: Megafilm

Szó sincs arról, hogy a Veszettek egy orbitális Amerikai História X koppintás lenne, de bizony többször fel-felsejlett előttem Tony Kaye filmje. De ez jót jelent, mert ha a Veszettek egy bűn unalmas, jellegtelen alkotás lenne, akkor eszembe sem jutna az Edward Norton-féle mozihoz hasonlítani. Asszociálhatunk még egyébként a Hullám című német drámára is, ahol egy tanár izgalmas kísérlettel mutatná meg diákjainak, mi is az az autokrácia, de aztán túl jól sül el a project.

Na, de mitől is működik Goda Krisztina filmje?

Attól, hogy olyan, mintha egyenesen Amerikából küldték volna hozzánk: nem fogja vissza magát, folyamatosan villog, vibrál, egy percre meg nem áll. A magyar „valóságban” játszódik, de mégis olyan feszes és hatásvadász, mintha egy hollywoodi nagyítón keresztül követnénk az eseményeket. Márpedig ennek a témának az erejét nem érdemes művészfilmes finomkodással tompítani. Pont, hogy fel kell nagyítani, és erre valószínűleg Goda Krisztina is rájött, és rá is érzett az ízére: premier plánban pásztázzuk, ahogy a borotva kopaszra nyírja a fejbőrt. A rendező biztosra megy. Nem dobálózik szimbólumokkal, inkább merít a vizuális eszköztárából.

forrás: Megafilm

forrás: Megafilm

Noha egyikük mellkasára sem karcoltak veretes horogkeresztet, a két főszereplő, Klem Viktor és a mozivásznon debütáló ifj. Vidnyánszky Attila is hibátlanul alakítja az önjelölt kopasz igazságosztót. A karizmatikus vezetőt játszó Fenyő Ivánról nem is beszélve, neki valószínűleg mi is mindent elhinnénk. Üdítő látvány végre új arcokat látni a főszerepben, miközben olyan örök kedvencek is feltűnnek a színen, mint például Molnár Piroska, vagy Csuja Imre.

Fenyő Iván és Györgyi Anna a filmben - forrás: Megafilm

Fenyő Iván és Györgyi Anna a filmben – forrás: Megafilm

Engedjük el a politikát!

Bár kétségtelen, hogy a Veszettek aktuális társadalmi kérdéseket feszeget, véletlenül sem nevezném pofátlan propagandafilmnek. Goda Krisztina pusztán emberi sorsokat mutat be egy drámán keresztül. Még azt sem mondhatjuk, hogy a filmbéli fiatalok fejében komolyabb ideológiák körvonalazódnának, és az alkotók erre fognák az erőszak megjelenését: egyik srác sem bújta vadul a Mein Kampf-ot, és nem is fújkáltak horogkeresztet a házfalakra. Az viszont némiképp furcsa, hogy a Veszettek cigányait nem hívják cigányoknak, hanem „telepi” néven futnak. A város szegényebb részét alkotó telepieket szinte mind romák játsszák. Innentől kezdve tiszta sor, hogy a telepi és a cigány egy és ugyanaz, viszont hiába látunk a vásznon cigányokat, a film nem meri őket nevükön nevezni. Pedig ezen aztán már semmi nem múlna! Ettől függetlenül a Veszettek ütős magyar mozi. Beülhetünk rá úgy is, hogy pusztán csak jól akarunk szórakozni 120 percig, de kereshetjük a párhuzamokat is, és hőböröghetünk is rajta. A filmeknek az (is) a feladata, hogy olykor vitát, feszültséget generáljanak, márpedig a Veszettek képes erre.

2 hozzászólás

2 Comments

  1. Oskola

    2015-10-23 - 11:58

    “Kerreg a borotva, villognak a kopasz fejek és reccsen a koponya a baseballütő alatt. Az erőszakot egyenesen az arcunkba kapjuk, mi pedig ülünk és megdöbbenünk.”

    Vidéken, és Budapest egyes részein nem a kopasz fejek villognak, hanem a szamurájkardok… Erről ennyit.

  2. Brand Noémi

    2015-10-24 - 12:36

    Hát igen! Azt hiszem, elég pozitív kritika egy filmnek, hogy beszélnek róla, mert ez azt jelenti, hogy elgondolkodtató. Igaz, hogy sok a mocskolódás, főleg azoktól, akik még nem is látták filmet, de szerencsére, akik már látták, azoknak zömében tetszett. 🙂

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top