Diószeginé Nanszák Tímea – Zsákay Edit: Erkölcs és illem / általános iskolásoknak – Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen (évszám nélkül) – 128 oldal, puha, ragasztott kötés – ISBN 9789635968916
Tavaly sokat dohogtunk és dünnyögtünk a frissiben kötelezővé tett erkölcs- és/vagy hittan kapcsán. Volt miért szapulni az ismeretlen szándékú szerzők összecsapott műveit.
Örvendjünk a penetráns tankönyveknek!
Baltás gyilkos öl meg egy kislányt az 5.-es oktató CD-n
Ekkora a baj? Fél milliárd erkölcstanra a rendkívüli alapból
Most viszont egy olyan „tankönyvnek látszó” tárgyba futottunk bele, amely minden elképzelhető színvonal alatt van. Egyesek szerint a legdurvább tudatmódosító szerek hatása nem lehet ennyire brutális, mert a halálos dózis többszörösét kellene az embernek magába tuszkolnia! Mások azt gondolják, hogy a szerzőket valaki fegyverrel kényszeríthette arra, hogy nevüket adják ehhez a könyvhöz! (Szerintem valószínű, hogy a kiadót is zsarolással kényszerítették erre a papírpazarlásra!)
Az Erkölcs és illem című, könyvárusi forgalomban kapható könyv nem tankönyv, bár vitathatatlanul hasonlít a mai tankönyvekre. Tizenegy nagyobb fejezetben tárgyalja az illemet (Ki vagyok én?; Viselkedésünk alapjai; Az étkezés illeme; Testünk, ruhánk, környezetünk tisztasága; Fiúk és lányok…). A fejezetek többsége rövid, oktató jellegű szöveggel kezdődik, majd ezt követően vannak tesztek, rejtvények és kérdések, melyekkel felmérheti a kis nebuló, hogy mennyit tud az illendőségről. A fejezetek végén – a szülők nagy szerencséjére – megvannak a megoldások is. Az előbb felsorolt elemek közül csak némelyik ellen lehet kifogást emelni.
A rövid bevezetők a szerzők tájékozatlanságáról árulkodnak.
A tesztkérdések esetenként értelmetlenek, s a rájuk adható válaszok sem mindig egyértelműek, gyakran idejétmúltak, máskor csak speciális helyzetekre érvényesek.
A rejtvények rettenetesek.
A megoldókulcsok tele vannak egyértelmű hibákkal.
Haladjunk sorban, s nézzünk bele végre a könyvbe! Az étkezés illeme című fejezet bevezetőjéből:
Régen az emberek ülve étkeztek, de ha sokat ettek, az étkezést fekve folytatták. Az evőeszközt nem ismerték, a kezükkel ettek. Az egyes fogások között az asztalt csak egyszerűen lesöpörték, illetve az asztal környékét felseperték, mivel a csontot mindenki maga mögé dobta. Az egyiptomiak használtak először kanalat, majd a középkorban felfedezték a villát.
Az asztal fontos szerephez jutott az étkezések alkalmával. […]
Manapság az emberek ünnepélyes alkalmakkor vendéglőbe mennek. Ilyen ünnepélyes étkezéseket már az ókorban is rendeztek. Nagyon híresek voltak Lucullus, római hadvezér lakomái.
Esküszöm, ilyen szövegeket a tanárok szoktak gyűjteni a gyerekek fogalmazási hibáiból. Nézzünk bele a „tisztálkodós” fejezet bevezetőjébe, ne feledkezzünk meg a magyarok érdemeiről a higiénia területén!
A tisztasági fürdőnek változatos és érdekes története van. A fürdőkultúrát a rómaiak a világ minden zugába elvitték. A hideg, langyos, meleg medencés gőzfürdők pompás mozaikokkal, falfestményekkel díszítettek.
A bizánci császárok, ha útra keltek, bőrmedencés magyar fürdőt és fürdősátrat vittek magukkal. A középkori várakban fából készült medencékben fürödtek, a városokban fürdőházak nyíltak. […]
A strandolásnak is vannak hagyományai . Az első igazi strandoló egy francia hölgy volt, akit hordozószéken vittek a hullámok közé. […]
Tudom, rá kellene térni az egyéb problémákra, de kicsit még visszaélek az olvasói türelemmel, és idézek a Művelődés, szórakozás című fejezet elejéről:
Az első kiállításrendezők az antik görögök voltak. A legelső képkiállítás Korinthoszban volt.
Az első általános iparkiállítás 1789-ben nyílt Párizsban. Magyarországon 1842-ben tartottak kiállítást.
Ha ez egy viccgyűjtemény lenne, esküszöm, jól mulatnék! De nem az! A két hölgy – akiket ismeretlenül is üdvözlök – nyilvánvalóan komolyan gondolta. Nézzünk bele tesztekbe, ízlelgessük a kérdéseket is!
Mikor illik két embernek vitatkozni?
1 Soha.
2 Mindig.
x Ha kellő mennyiségű ismeretük van az adott témában.
A kulturált vitában kik vagy mik ütköznek egymással?
1 A vélemények.
2 Emberek.
x Senki, semmi.
Miről lehet beszélgetni, társalogni?
1 Válogatás nélkül mindenről.
2 Ami a feleket, beszélgetőpartnereket érdekli.
x Állatokról. […]
A következő kérdések az étkezésre vonatkoznak, az étkezés körülményeinek meghatározása nélkül!
Illik-e étkezés közben beszélgetni?
1 Igen.
2 Nem.
x Néha.
Illetlenség-e a sült csirke szárnyát leszopogatni?
1 Igen.
2 Nem.
x Kiosonva a konyhába, nem.
Gyermek figyelmeztethet-e felnőttet csámcsogásért?
1 igen
2 Nem
x Csak a nagyapját.
Az iskolai ebédlőről szóló kérdéssornál jöttemtem teljesen zavarba. Rá kellett ébrednem, hogy elképzeléseim a világról teljesen idejétmúltak, s egy olyan világban gyökereznek, ami végleg elmúlt. Nem találtam olyan választ, amivel azonosulni tudnék!
Mit teszek, ha az aznapi ételt nem szeretem?
1 megkérdezem, hogy lehet ilyen rossz ebédet főzni.
2 Kiveszem ugyan, de egyből a moslékba öntöm.
x Megköszönöm, és mondom, hogy ebből most nem kérek.
A korszerűtlenség érzése csak akkor múlt el, amikor az ápoltságról szóló fejezetben ráakadtam arra a kérdésre, ami visszaröpített gyermekkoromba (akkor találkoztam utoljára ilyesmivel)
Illik-e a fiúknak a nadrágjuk hátsó zsebében hordani a fésűt?
1 Igen.
2 Nem.
x Attól függ, hová megy.
És az időutazás nem ér véget:
Ha személyes megjelenés helyett névjegykártyát küldünk, mit illik tenni?
1 Bedobni a postaládába.
2 Ráírni, hogy: „keressen fel!”
x Az alsó sarokba felírni a névjegykártya átadásának okát.
Ízelítőnek tényleg elég ennyi! Ha a fentihez hasonló kérdések alapján gyermekünk kevés pontot ért el, akkor következhet a megalázás és földbe döngölés:
Bármennyire is igyekszel udvariasan, illemtudóan viselkedni, ez nem sikerül. Komoly fáradságodba kerül, hogy betartsd az illemszabályokat. Ha valaki utánozza vagy követi viselkedésed, elveszett ember. Barátaid és ismerőseid regényeket tudnának mesélni illetlenségeidről. Próbálj meg utánaolvasni, és a leírt illemszabályokat megtanulni.
Szerencsére a nagyra becsült szerzőpáros nem ragadt le a XX. századba! Külön fejezetet kapott a „Netikett”! Hagynám is a kérdéseket, s egyből a megoldásokhoz ugranék, hiszen az nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal:
– billentyűzeten keresztül folytatott telefonbeszélgetés = chat
– közösségi háló = facebook
– vezeték nélküli internet kapcsolat = skype
– egy meghatározott közösségi oldalon közzétenni valamit = tweetelés
Bocsánat, de nem folytatom! A fentiek fényében nem sejtek semmiféle rossz szándékot a háttérben, viszont hihetetlen nagyságú emberi butaságot annál inkább. Bár azt be kell vallanom, hogy a kiadó bizonyos szempontból elérte a célját, mert visszamentem a könyvárushoz, s vettem még néhány példányt! Ezen kívül azt is felfedeztem, hogy a szerzőpárosnak több kötete is van!
