Nemes Jeles László Saul fia című, cannes-i nagydíjas filmje képviseli Magyarországot a 2015. évi „legjobb idegennyelvű film” kategóriában az Oscar-díjra nevező bizottság szerdai döntése értelmében – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap.
A bizottságban Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos felkérésére a Filmalap filmszakmai döntőbizottságának öt tagja – Goda Kriszta, Havas Ágnes, Kálmán András, Kovács András Bálint, Andy Vajna – mellett Deák Krisztina filmrendező és Máthé Tibor operatőr foglalt helyet. A héttagú bizottság egyhangúan döntött – áll a közleményben.
A Saul fia májusi világpremierje alkalmával a 68. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában elnyerte a Nagydíjat (Grand Prix), a filmkritikusok nemzetközi szövetsége FIPRESCI-díját, a Francois Chalais-díjat, továbbá Zányi Tamás a legjobb hangmérnök Vulcain-díját. Amerika és a világ leghíresebb filmes megmérettetésén az országok hivatalos nevezései közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki január elején az öt jelölt játékfilmet, amelyek végül a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. Magyarország azon magyar nyelven forgatott játékfilmek közül nevezhet egyet, amelyek 2014. október 1. és 2015. szeptember 30. között jelennek meg a hazai moziforgalmazásban. A jelöltek listáját 2016. január 14-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadása február 28-án lesz a Los Angeles-i Dolby Színházban.
A magyar film nemzetközi forgalmazási jogainak értékesítésével a Filmalap által megbízott párizsi székhelyű Films Distribution több mint 50 ország filmforgalmazójának értékesítette a Saul fiát Cannes-ban, köztük a Sony Pictures Classics vezető amerikai forgalmazónak. Mint a Filmalap közleménye emlékeztet, az alkotás az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Ausländer Saulról szól. A csoport tagjait arra kényszerítették, hogy összegyűjtsék a gázkamrában megölt emberek tetemeit, elégessék és a hamvaikat szétszórják. A tábor perifériáján, a krematóriumokban élő csoport tagjai elszigetelten, a borzalmas titok őreiként néhány hónapig dolgoztak, mielőtt őket is kivégezték. Saul a krematóriumban megtalálja egy kisfiú holttestét, és mivel saját gyermekét véli benne felfedezni, lehetetlen tettre vállalkozik: megpróbálja titokban eltemetni a fiút, megmentvén ezáltal a krematórium lángjaitól. A Sonderkommando felkelésre készül, Saul azonban elfordul lázadást tervező társaitól. Megszállottan egyetlen célt próbál megvalósítani: megadni a végtisztességet fiának, akiről életében nem tudott gondoskodni.
A Saul fiát 321,6 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap. Nemes Jeles filmje a Laokoon Filmgroup gyártásában és a VisionTeam koprodukciójában készült a New York-i Claims Conference közreműködésével. A forgatókönyvet Nemes Jeles László és Clara Royer írta. A filmet a magyar készítőkön kívül több nemzetközi alkotó is jegyzi: Erdély Mátyás operatőr, Matthieu Taponier vágó, Rajk László látványtervező, Melis László zeneszerző, a sound design-t pedig Zányi Tamás készítette.
A főszerepben Röhrig Géza New Yorkban élő amatőr színész és költő, a további szerepekben többek között Molnár Levente, Zsótér Sándor és Urs Rechn láthatóak. A 30 napos forgatás nagy része egy budapesti helyszínen és a Mafilmben zajlott. Korabeli fotók és történészi kutatómunka alapján, Rajk László tervei alapján készült az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor mára megsemmisült épületeinek reprodukciója.
Nemes Jeles László első egészestés filmje a holokauszt talán utolsó tabutémáját dolgozza fel azzal, hogy a Sonderkommandót állítja a középpontjába. Sault követve megismerjük a tábor gyárszerű működését, Erdély Mátyás operatőr feszültséggel teli képeinek és Rajk László látványtervező munkájának köszönhetően pedig a néző már-már dokumentarista hitelességgel láthatja, pontosan hogyan szervezték meg több millió ember megsemmisítését – áll a Magyar Nemzeti Filmalap közleményében.
A Saul fia csütörtöktől látható a magyar mozikban a Mozinet forgalmazásában.
