Első ízben sikerült megfigyelni egy gömbhalmaz születését, a gigantikus képződményt a chilei Atacama-sivatagban működő rádiótávcső-rendszer, az ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) segítségével lesték meg amerikai csillagászok. A kutatást ismertető tanulmányt az Astrophysical Journal tette közzé.
A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja (nyitóképünkön az Androméda-köd halmazai), amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket megkülönböztetni, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat.
A Földtől 50 millió fényévnyire születő struktúra a híres Csáp-galaxisok ütközési területén helyezkedik el. Kelsey Johnson, a Virginiai Egyetem csillagásza, a tanulmány első szerzője hangsúlyozta, a születőben lévő gömbhalmaz óriási sűrűségű, gigantikus tömegű molekuláris gázfelhő, amelyben jelenleg nincsenek csillagok.
Születőben lévő gömbhalmaz felfedezése egyenértékű azzal, mintha találnánk egy dinoszaurusz-tojást az épp kikelőfélben lévő őshüllővel
– érzékeltette a megfigyelések unikális voltát Kelsey Johnson. A gömbhalmaz a Nap tömegénél 50 milliószor nagyobb tömegű gázokat tartalmaz, a struktúra belsejében a nyomás tízezerszer múlja felül az átlagos csillagközi értékeket.
