Például arra, ha két ország között nincs kulturális együttműködés, akkor nincs gazdasági se. Sőt, ha nagyon megkapargatjuk ezt az állítást, még az is kijön belőle, hogy egy országon belül a kulturális és gazdasági állapotok egymás indukátorai. Ebben az esetben viszont arra is rá kellene jönni, hogyan lehet olyan jogi környezetet teremteni Magyarországon, amely képes összekapcsolni a két szektort. Ez persze azt is jelentené, hogy az állam részben kivonulna a kultúrafinanszírozásból, ami életképesebbé tenné a produkciókat. De sajnos arra is rájött a miniszter, hogy a kulturális gyökereink több civilizációhoz is köthetők. Hát, mi, sajnos, csak a földi civilizációt ismerjük. A többi az MTI-től:
Ha nincs kulturális és bizalmi megalapozása két ország kapcsolatának, akkor az üzletemberek is nehezebben dolgoznak, azonban ha mindez megvan, a gazdasági együttműködések is gyümölcsözőbbek lesznek – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 33. Isztambuli Könyvvásár magyar standjának megnyitása után szombaton az MTI-nek telefonon adott interjújában.
A miniszter kiemelte, hogy az az új külpolitikai irány, amelyet keleti nyitásnak neveznek, éppen erről, a kulturális identitás és a gazdasági érdekek összekötéséről szól.
„A Pál utcai fiúk például az elmúlt öt évben 22 kiadást ért meg, ilyen ismertségünk és ilyen szeretet van irántunk, amely gazdasági együttműködésekben is gyümölcsözni fog” – hangsúlyozta Balog Zoltán.
A könyvvásár magyar díszvendégségével kapcsolatban tartott beszédében a miniszter a magyar nyelvről, annak fordításának nehézségeiről beszélt. Kiemelte, hogy egy ilyen „izolált nyelven” írt szépirodalmi művet nagyon nehéz úgy lefordítani, hogy azt az olvasók ugyanúgy szeressék és évezzék, mint az eredeti művet.
Egy ilyen könyvvásár a fordítók ünnepe is, azoké, akik képesek visszaadni például a pesti grundnak, a pesti srácoknak a világát, akik elérik, hogy Nemecsek alakját ugyanolyan szimpátia és szeretet övezze, mint Magyarországon.
– mondta Balog Zoltán.
A miniszter a két ország „önértelmezésének” hasonlóságairól is beszélt, mint mondta, Magyarország ugyanannyira híd Kelet- és Nyugat-Európa között, mint ahogy Törökország Európa és Ázsia között.
Azoknál a népeknél, amelyeknek kulturális gyökerei több civilizációhoz is kötődnek, a félreértés és a meg nem értés is alapérvényű tud lenni, hiszen nem úgy látnak bennünket a világban, ahogy mi látjuk magunkat. Ezért is fontos, hogy például irodalmi műveink hogyan mutatnak be minket.
Az isztambuli könyvvásáron a magyar program gerincét az elmúlt években törökül megjelent vagy jelenleg fordítás alatt álló kötetek adják olyan írók műveivel, mint Márai Sándor, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Dragomán György, Rakovszky Zsuzsa vagy Szabó Magda, a helyszínen pedig mások mellett Esterházy Péter, Darvasi László, Tóth Krisztina, Spiró György, Hoppál Mihály és Pintér Tamás mutatkozik be a közönségnek.
A miniszter kiemelte a stand gyerekkönyves részlegét is, ahol a Pál utcai fiúk mellett a Vuk török kiadása, valamint a magyar népmesék is nagy sikernek örvendenek a közönség körében.
A törökországi látogatásán Balog Zoltán Abdurrahman Arici török kulturális és idegenforgalmi miniszterhelyettessel is találkozott, az egyeztetésen a magyar-török kulturális kapcsolatrendszerről volt szó. A miniszter elmondta, hogy tárgyaltak egyebek mellett a Szigetváron épülő látogatóközpontról, amely az I. Szulejmán szultán emlékművéhez való zarándoklatot fogja segíteni, megújul a budapesti Gül Baba türbe, valamint Pécsen is terveznek fejlesztéseket a dzsámihoz kapcsolódóan.
Magyarország az isztambuli Kossuth-ház kiállításának megújításában vesz részt, ehhez a miniszter személyes keretéből is hozzájárul. Ennek átadását jövő év március 15-re tervezik.
Az isztambuli könyvvásár Törökország legfontosabb könyvszakmai eseménye, amelyen tavaly összesen 28 ország képviseltette magát és 450 ezernél is többen látogatója volt. Magyarország először 2012-ben állított külön standot és az elmúlt két évben az egyik legnagyobb érdeklődést a magyar irodalom iránt mutatták a török olvasók. A kétoldalú kulturális kapcsolatok jegyében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége április 24. és 27. között Törökország volt.
