Martin Jarvis ausztrál karmester 2011-ben írt egy könyvet Written by Mrs. Bach címmel, amiben azt a kérdést feszegeti, hogy Johann Sebastian Bachnak elkönyvelt csellószviteket valójában nem is a zeneszerző, hanem a felesége írta. Most egy dokumentumfilm készült a témáról – írja a Washington Post.
Mit lehet tudni Anna Magdalena Bachról?
Azt biztosan, hogy Bach második feleségének meglehetősen zaklatott élete volt a zeneszerző mellett, aki nem volt éppenséggel könnyű eset. Anna Magdalena egy zenészcsaládból származó tehetséges énekesnő volt, 1721-ben ment hozzá a zeneszerzőhöz, miután Bach első felesége, Maria Barbara Bach meghalt. Bachnak lényegében minden héten komponálnia kellett kántorként és kamarazenészként, így élete végére nagyjából 1100 mű köthető a nevéhez – azokat a darabokat nem is számolva, amik vélhetően elvesztek az idők során. Azt tudjuk, hogy Bach fiai időnként besegítettek a papának. Így az sem elképzelhetetlen Sally Beamish brit zeneszerző szerint, hogy Anna Magdalena is szerzője volt néhány darabnak.
Anna Magdalena maga is tehetséges zenész volt, de életében mindent alárendelt férjének. 1723 és 1737 között minden évben terhes volt, 13 gyermeke közül 7 már fiatalon meghalt. Halála után Bach feleségét lényegében teljesen elfelejtették, leszámítva néhány csemegére éhes barokk-rajongót.
A Written by Mrs. Bach című dokumentumfilm kísérletet tesz arra, hogy Bach feleségét kiemelje az ismeretlenségből. És hogy tisztázza azt a kérdést, hogy ki írta a szóban forgó hat csellószvitet és a Goldberg-variációkat: nem bizonyítható teljesen, hogy valóban Bach felesége szerezte ezeket a darabokat, de egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy valóban így történt – és a zenét elemezve is vannak rá bizonyítékok.
Egyfelől ezek a darabok strukturális és technikai szempontból jelentősen eltérnek a többi Bach-darabtól, ráadásul az egyik kéziraton franciául olvasható is, hogy „írta Bachné”.
Sally Beamish így nyilatkozott:
Amikor meghallottam azt az elméletet, hogy Anna Magdalena írta volna ezeket a darabokat, elsőre azt gondoltam, hogy lehetetlen. Aztán elbizonytalanodtam. Elvégre jómagam is zeneszerző vagyok és szerettem volna tisztán látni, hogy miért gondoljuk lehetetlennek azt, hogy nők is komponálhattak akkoriban.
Jarvis akkor fogott először gyanút, amikor ifjú akadémistaként játszotta a csellószviteket. 34 évig érlelte magában a gondolatot és kereste a bizonyítékokat arra, hogy Anna Magdalena szerepet játszhatott ezeknek a daraboknak a születésében.
Anna Magdalena biztosan tudta, hogyan kell zenét írni. Ő is szorgalmasan másolta Bach darabjait, így az nem meglepő, hogy az ő kézírásával is találunk művelet. De az ugyancsak különös, hogy szerkesztés és javítás látható az egyik Anna-féle példányon: a szakértők szerint, ha egy másik példányról másolt volna, ez nem fordulhatott volna elő.
