Műholdfelvételek segítenek a kutatóknak abban, hogy megóvják a külvilágtól jórészt elszigetelten élő indián törzseket Amazónia őserdeiben – derült ki egy amerikai tanulmányból. A világtól elzárt törzsek évezredek óta változatlan életmódját egyre inkább fenyegeti a modern civilizáció előretörése – idézte a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a Royal Society Open Science című tudományos lapjában szerdán megjelent tanulmányt.
A biztonságos, olcsó, a indiánok életébe való beavatkozással nem járó műholdas megfigyelés célja, hogy a törzseket megóvják a külső fenyegetéstől – írták a Missouri Egyetem kutatói. Amazónia, a világ leghatalmasabb esőerdeje a legváltozatosabb élővilágnak ad otthont: az ismert fajok mindegy tíz százaléka él itt. Az őserdőben élő becslések szerint ötven-száz elszigetelt törzset egyre inkább fenyegetik a betegségek és az erőszak, ahogy közelebb kerülnek a világ többi részéhez. Az indiánok világának megóvása érdekében a kutatóknak pontos információkra van szükségük a populációk létszámáról. A területük fölé repülés drága, és meg is ijesztheti az ott lakókat. A földi számlálás – egyéb kockázatok mellett – azzal járhat, hogy a tudósok véletlenül betegségekkel fertőzik meg a törzsek tagjait. A kutatók azt vizsgálták meg, hogy műholdfelvételekről nyomon követhetők-e a törzsek. Azokra a bennszülött csoportokra összpontosítottak, amelyek Brazília és Peru határán, az Envira folyó közelében élnek. Végignézték a műholdfelvételeket, hogy megtalálják azt az öt falut, amelyet korábban vettek észre a terület felett átrepülő brazil gépek.
A műholdképek alapján megmérték a falvak, a házak és a kertek nagyságát. A legkisebb településen körülbelül 50-en, a legnagyobb faluban mintegy 300-an laknak. Meglepte a kutatókat, hogy a vizsgált falvak népsűrűsége átlagosan körülbelül tízszer akkora, mint más bennszülött falvaké Brazíliában. Úgy vélik, talán azért, mert az erdőirtáshoz sem acél bozótvágó kések, sem fejszék, sem modern láncfűrészek, sem traktorok nem állnak rendelkezésükre, így az erdőirtásban sem járnak élen, ezért egymáshoz közelebb élnek. Talán a külső támadások miatt félnek is a terjeszkedéstől – tette hozzá Robert Walker, a Missouri Egyetem antropológusa, a tanulmány vezető szerzője.
