A brazil szambáról vagy a fociról mindenki hallott, de Paulo Henriques Britto, Laura Erber, Marco Lucchesi vagy Fernanda Medeiros kortárs brazil költők neve nem ismert az átlagos olvasó számára. Velük is találkozhattunk a Göteborgi Könyvvásáron.
”Dupy or not dupy” A dupy egy kis braziliai népcsoport neve. Dupy vagy nem dupy, ez a brazil költészet kérdése. Mi a brazil irodalom? Vagy egyáltalán mi a brazil nyelv? Csak a portugál egy változata? A brazil irodalom pedig csak egy ága a portugál nyelvű irodalmaknak? Korántsem. A helyzet annál bonyolultabb. Brazília az ötödik legnagyobb ország a világon, ahol háromszáz különféle nyelvet beszélnek, a hivatalos portugált pedig helyi színek teszik változatossá. Az országnak viszonylag fiatal a költészete, ahogy a történelme is. Pár száz éves.
A brazil populáris művészet, például a zene, hatalmas nemzetközi ismertségnek örvend. A zenékhez írt szöveg is költészet. De mi a helyzet a nyomtatott költészettel? Kihaltak-e a hagyományos metrumok a modern brazil költészetben vagy tovább élnek a nagy slágerekben? Van-e intertexualitás a populáris és klasszikus értelemben vett költészet között? A brazil irodalmon belül kialakult egyfajta kettősség a személyes és a konkrét, konceptuális líra tengelyén. De meghatározó tényező az őslakos indián költészet is, amely iránt különösen az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés. A brazil irodalom identitáskérdése a „dupy or not dupy”. Különösen nagy kihívás a különböző nyelvek integrálása.
A négy brazil költő felolvasóestje kis létszámú közönség előtt, diszkrét félhomályban zajlik le. A hol brazil portugálul, hol svéd fordításban elhangzó versek világa egyáltalán nem olyan egzotikus, mint amilyennek Brazíliát képzelhetnénk. A verseket akármelyik európai költő írhatta volna. Amikor Laura Erber olvas , hirtelen meghallok egy portugál szót, amit gyorsan „magyar lánynak” fordítok, bár nem tudok portugálul. Később svédül is hallom, és most már biztos, hogy az egy antwerpeni alkotótáborban született brazil versben portugálul, de már svédre lefordítva felbukkan egy magyar lány. Multikulturalitás. Ez a brazil irodalom ereje. Magába foglalja a populáris kultúrát, a hagyományos metrumok és a konceptuális költészet világát, és teszi ezt egy olyan nyelven, amely nem mentes háromszáz bennszülött nyelv hatásától és a világirodalom befolyásától sem.
