Kim Nguyen kanadai rendező Oscar-díjra jelölt filmje június 27-én került a magyar mozikba. Az afrikai gyerekkatonák sorsát bemutató szimbolikus mese lélektépő élmény, méghozzá éppen azért, mert nem értelmezhető csak meseként. Magyar Vivien kritikája A háború sámánja című filmről.
Komona tizenkét éves afrikai lány. Faluját egy napon lázadó csapatok támadják meg, a felnőtteket lemészárolják. A kislányt saját szülei lelövésére kényszerítik, és az összes gyereket elhurcolják katonának. A foglyok ételt ugyan egy falatot sem kapnak, de a lázadók minden gyerek kezébe adnak egy AK 47-est, és meg is tanítják őket a fegyverek használatára. A fegyvered az új apád és anyád, mondja a kiképzőtiszt, soha ne hagyd, hogy elvegyék tőled. Kiderül, hogy Komona különleges látnoki képességeivel képes felderíteni az erdőben rejtőzködő ellenséges csapatokat, így hamarosan a felkelés vezérének, Nagy Tigrisnek a védelmezettje lesz. A lány egy Varázsló nevű lázadó fiúval megpróbál megszökni, de a sikeres menekülés illúziója gyorsan szertefoszlik. A fiút megölik, Komonát sámáni képességei miatt azonban továbbra is értékesnek tartják, és visszahurcolják a táborba. A lány hamarosan a táborparancsnok gyermekével a szíve alatt ismét megszökik. A testében növekedő magzatnak meséli el az immár tizennégy éves kislány annak a két évnek a történetét, amelyet katonaként töltött.
Hacsak fel nem ismerjük a kongói tájakat vagy a francia mellett használt lingala nyelvet, a film cselekményét nem tudjuk pontos időhöz és térhez kötni. Le kell mondanunk tehát arról a megnyugtató hitről, hogy egy egyedi sorsot és egy rég letűnt kor barbarizmusát látjuk. A filmet tekinthetjük egy általános léthelyzet allegóriájának, vagy megpróbálhatunk belenyugodni abba, hogy egy olyan valóságot mutat be, amely a mi valóságunk szemszögéből nem látszik.
A háború sámánja nem az erőszak látványos bemutatásával éri el hatását. A legvéresebb atrocitások mind képen kívül történnek, a sokkot a hétköznapi lét abszurditása és a kislány lelki traumája okozza. Nincstelen emberek harcolnak drága fegyverekkel a saját népük más tagjai ellen. Pogány rítusokban és különböző természetfeletti erőkkel bíró amulettekben bíznak. Egy őshonos fa nedvéből kinyert, kábítószer hatású „varázstej” hatására elért eksztázisba menekülnek, Komonának azonban még ez a tudatállapot sem jelent átmeneti megnyugvást. Szülei erőszakos halála óta szellemeket lát, akik elől sehova nem menekülhet. A szellemeket a film egész testükben fehérre festett (egyébként fekete bőrű), fehér szemű emberekként ábrázolja, akik beszélnek a kislányhoz. Komona a háborúnak áldozatul esett katonák holttestei helyett is ezeket a furcsa alakokat látja, és bár ezzel lefokozódik a halál plasztikus látványa, a hangulat kísértetiessé válik.
A fekete és a fehér színek, illetve a kettő egymásra kopírozódásának motívuma kitüntetett helyet kap a filmben. Többször megjelenik a valamiféle abnormalitás miatt fehérré változott, „kifehéredett” fekete bőr, és ennek csak az egyik pólusa a Komona látomásaiban megjelenő halottak fehérre vakolt teste. Komona szerelme, a Varázsló nevű fiú néger albínó: arcvonásai a színes bőrűek jellegzetességeit mutatják, bőre viszont hófehér, göndörödő haja tejszőke, akárcsak szemöldöke és szempillái. Komona arra kéri, hogy ha feleségül akarja venni, keressen neki ajándékba egy fehér kakast. Ennek az állatnak az emberek még a létezésében sem hisznek, de Varázsló addig kérdezősködik, amíg végül egy hozzá hasonlóan fehér bőrű feketékből álló közösségben talál egy ilyen madarat, és meg is fogja Komonának. A fiú kitartó, csodálja és mindennél jobban szereti a kislányt (odaadását gyönyörű, de a giccset ügyesen kerülő jelenetekben mutatja be a film): a háború körülményei között az efféle gyengédség ritka, mint a fehér holló, vagy a fehér kakas, vagy a fehér bőrű néger. Ezt a békességet szinte lehetetlen megtalálni, és nagyon könnyű elveszíteni.
Részlet a filmből
A háború sámánja nem kínál sem etnográfiai pontosságú adatokat, sem a háborús küzdelmeket bemutató véres csatajeleneteket. A harc értelmetlen, ésszerűtlen és felesleges, és ezt az érzést csak felerősíti az, hogy ártatlan gyerekeket kényszerítenek a fegyveres pusztításra. Sem ideológia, sem hazafiasság, semmiféle elhivatottság nem létezik, csakis a kényszer és az életben maradás vágya vezérli őket. A cél nem szent, az eszközök démoniak. A szerelemben halvány remény látszik, a kislány megpróbálja feldolgozni a múlt traumáit azzal, hogy eltemeti, ami szüleiből a földön megmaradt, a film végén pedig egy új élet veszi kezdetét. Komona gyermekére, a nagyon is létező Komonák gyermekeire vajon milyen sors vár?
Filmes könyvek 10%-kal olcsóbban:
