Csütörtöktől játsszák a hazai mozik Zomborácz Virág Utóélet című első nagyjátékfilmjét, amely a Karlovy Varyban júliusban tartott nemzetközi fesztiválon debütált nagy kritikai sikerrel.
A film 2013 elején 35 napig forgott Pécs környékén, ám az ötlet még 2008-ban született meg, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a diplomafilm forgatókönyvötletét kellett beadni. A mozgókép nemzetközi premierjét az idei Karlovy Vary-i filmfesztiválon tartották, ahol az East of the West versenyszekció nyitányaként vetítették.
Az Utóélet személyes élményen alapszik,
ám mivel nem akart önéletrajzi filmet készíteni, ezért az íráskor igyekezett eltávolítani magától a cselekményt. A forgatókönyv végleges formája hosszú, több mint ötéves fejlesztési munka eredménye volt, a filmtervet a Magyar Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztése mellett több nemzetközi workshopon is tovább csiszolta.
A KMH Film gyártásában és a Magyar Nemzeti Filmalap
190 millió forintos gyártási támogatásával készült Utóéletben a mindentől szorongó Mózes képtelen megfelelni lelkész apja (Gálffi László) elvárásainak. A lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, ám szellemként továbbra sem tágít Mózes mellől. A fiú kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől és ebben segítségére lesz egy spiritiszta autószerelő (Anger Zsolt), valamint a lelkész asszisztense (Petrik Andrea).
A rendező, akinek a nevéhez több sikeres
és díjnyertes rövidfilm (A macska szerepe a francia irodalomban, Nyomtávváltás, Valami kék, Dipendenza) fűződik, arról is szólt, hogy a film műfaját nehéz meghatározni, hiszen nem zsáner, leginkább abszurdba hajló drámának nevezné az alkotást.
Arra a kérdésre, hogy miért amatőr színészt kért fel a főszerepre, azt felelte, hogy a főhőst alakító Kristóf Márton pusztán a jelenlétével képes volt megjeleníteni a bizonytalanságot, erre szerinte a profi színészek, akikben ott buzog a szereplési vágy, ilyen hitelességgel nem képesek. A színészt egyébként a film producere, Pusztai Ferenc ajánlotta a figyelmébe.
Zomborácz Virág elmesélte, hogy
a forgatást hosszú helyszínkeresés előzte meg. „A látványtervezővel, Takács Lillával és a felvételvezetővel, Szupp Gézával hármasban jártuk az országot és mindent lefotóztunk. Amikor ezeket megmutattuk az operatőrnek, Pohárnok Gergelynek, ő is elmondta a véleményét” – magyarázta, hozzátéve, hogy bár igyekeztek mindent előre eltervezni, előfordultak helyzetek, amikor improvizálni kellett. Az egyik legnehezebb, legtöbbször felvett jelenet a temetés volt, amikor az esperes által elengedett galamb folyton az egyik sírásó fejére szállt. „A galamboknak ugyanis az a tulajdonsága, hogy mindig a legmagasabb pontra szállnak. Viszont mi egy kietlen temetőben dolgoztunk, ezért folyton az egyik sírásó fejét találta meg. Akinek, mint a statisztáknak is, komolyan kellett volna állni, de mindenki röhögött” – mesélte.
A rendező, aki azóta a közmédia Fapad című
sorozatának epizódjain is dolgozott, szólt arról is: örül, hogy elkészülhetett az első nagyjátékfilmje, bár szerinte nem minden filmtervnek tesz jót, ha ilyen hosszú ideig tartanak az előkészületek. Megjegyezte, hogy nem volt könnyű ugyanazt a hangulatot hat éven keresztül fenntartani magában, de elégedett az eredménnyel. „Akik látták a filmet, azt mondják, hogy az Utóélet nagyon olyan, amilyen én vagyok” – vélekedett.
Az apát játszó Gálffi László és Kristóf Márton mellett a további szerepekben Csákányi Eszter, Anger Zsolt, Gyabronka József, Petrik Andrea, Mészáros Máté és Kocsis Gergely tűnik fel.
https://www.youtube.com/watch?v=Sz7lYCOcCRY
