Hogy az egyes országokban élő népeknek saját hangjuk, irodalmuk is van, lehet, szintén a hatvanas évektől kezdtük megtanulni, elsősorban az Európa és a Magvető kiadók jóvoltából, míg a Móra Kiadó szemezgetett a fekete kontinens meseirodalmából. – Galántha Márta írása.
Korosztályom tagjai első Afrika-élményüket valószínüleg a gyerekkor és a kiskamaszkor határán Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond könyveinek köszönhetik, amikben a távoli, furcsa, forró kontinensnek csodálatos állatvilágáé és a vadászaté volt a főszerep, és az őslakosok a statiszta szerepébe szorultak. Hemingway később megismert, afrikában játszódó novelláiban pedig elsősorban a fehér férfi és nő bonyolult, sokszor tragédiába torkolló viszonya volt előtérben. Persze az iskolában hallottunk a gyarmatosításról, a rabszolga szállító hajókról és karavánokról, majd a függetlenségi mozgalmakról, a hatvanas évek elején létrejött független államokról, a Dél-afrikai szegregációról.
Hogy az egyes országokban élő népeknek saját hangjuk, irodalmuk is van, lehet, szintén a hatvanas évektől kezdtük megtanulni, elsősorban az Európa és a Magvető kiadók jóvoltából, míg a Móra Kiadó szemezgetett a fekete kontinens meseirodalmából. A rendszerváltás után is megjelent néhány mű afrikai íróktól, de ezek szinte elvesztek a robbanásszerűen megnövekedett számú kiadott könyvek tömegében. A Kármán Marianna, afrikai irodalommal foglalkozó irodalomtörténész szervezésében immár harmadik évada folyó Afrika hangjai című előadássorozat azt a célt tűzte maga elé, hogy bemutassa, a hatvanas évektől napjainking, ötvennégy afrikai nép irodalmát, elsősorban a magyarul is megjelent művek alapján.
A 2012 decemberében újraindult, havi rendszerességű előadásokon eddig már volt szó Kenya és Elefántcsontpart regényirodalmáról, Wole Soyinka, Nobel-díjas nigériai író magyarul megjelent verseiről, és legutóbb, április 10.-én, Zimbabwe (régi nevén Rhodesia) irodalmáról. Az elődások az Országos Idegennyelvű Könyvtár rendezvénytermében vannak, ahol a rendezők teával várják a hallgatóságot. Az előadók, Kármán Marianna mellett, az adott irodalom ismerői, sokszor fordítói. Minden alkalommal először néhány szó esik a szóban forgó ország természeti, politikai, kulturális jellegzetességeiről, illetve azokról a szerzőkről, művekről, akik, amik, magyarul nem jelentek meg. Ezután kerül részletesebb bemutatásra egy, vagy két, Magyarországon is kiadott regény, vagy egy-egy költő, drámaíró munkássága.
A zimbabwei esten Charles L. Mungoshi, Ahol az eső későn érkezik c. regényét (Magvető, 1979), illetve J. Nozipo Maraire, Zenzele c. levélregényét (Kávé Kiadó, 1997) ismerhettük meg. Mindkét könyv azokkal a problémákkal foglalkozik amikkel a hagyományos közösségből, családból kiszakadó, boldogulást, tanulást idegenben kereső fiataloknak és szeretteiknek kell szembenézniük: az identitás keresésével, a hagyomány – elmaradottság, a modernitás – elidegenedés dilemmáival. Kérdések, amik a mai Magyar valóságtól sem állnak olyan messze.
A sorozat következő előadását 2013 május 8.-án, 18 h-tól, Tóth Éva költő-műfordító tartja, az angolai Agostinho Neto: Vérzünk, virágzunk : Válogatott versek c. kötetéről (Európa 1980). A helyszín változatlanul az OIK rendezvényterme, ahol akkor még megtekinthető lesz Tavaszy Noéminek Ady verseire megálmodott linometszeteiből a Költészet napjára rendezett kiállítása.
Az Afrika hangjai előadássorozatról az aktuális információ az OIK honlapján és a Facebookon is megtalálható: http://www.facebook.com/afrikahangjai?ref=ts&fref=ts
Dunabogdány, 2013. ápr. 16.
