Belülről romlik meg a demokrácia, ha a hatalom a számokat és nem az elveket követi.
A Magyar Rádió kulturális hetilapja az évezredes tapasztalatokat a görög szigetek önállóságában és Athén viszonyában is meglelné. Zbignew Herbert szerint „a háborúból visszatérő agresszorok mundérjuk ráncaiban, cipőjük talpában viszik magukkal a ragályt, amivel saját társadalmukat, saját szabadságukat fertőzik meg.” Óvatosan hát a demokráciára hivatkozó külső beavatkozásokkal. Nem elég gyűlölni a politikai ellenfeleket, inkább érvekkel, nyílt vitában kell erkölcsi fölényünket bizonyítani. Nem mehetünk vissza a középkori vallásháborúkig, miközben a demokratikus alapelveket akkor is tiszteletben kell tartanunk, ha az erőviszonyok ránk nézve kedvezőek. Együttélés és különállás. Talponálló – mámorral és józanul…
Antall – Simándi Irén Ortutay Gyula az induló politikus ……………….………..…. 07,45
Még rádió sem volt, amikor fölismerte annak jelentőségét. Ortutay Gyula, a néprajzkutató egyrészt a közszolgálat, másrészt politikai ambíciói eszközének tekintette az intézményt. Szerepjáték, cserélt maszkokkal. Most naplója került az olvasók kezébe, míg Simándi Irén Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban 1945-1948 című könyve.
Tráser László – Máthé Tóth András vallás és Alkotmány …………………………… 07,25
A betyárromantika mindent túlél Magyarországon, az itteni kapitalizálódás az átverést hamarabb veszi át a piacgazdaságból, mint a megbízhatóságot. A rendszerváltás után gazdasági vállalkozások öltöttek egyházi köntöst, adókímélési szándékkal. A törvényhozók szabályozási szándékát pedig a legtermészetesebb módon az Alkotmánybíróság teszi mérlegre.
Antall – Papp Tibor Gara Lászlóról a PIM konferencia után ……………….……… 07,15
Nem került be az irodalmi köztudatba, pedig francia leszármazottai itt voltak Magyarországon, a Petőfi irodalmi Múzeumban. Csak a francia szakos diákok, a francia műfordítók hada hiányzott, amikor Gara Lászlót idéztük, szinte zárt körben. Illyés versben búcsúztatta azt az embert, akit Rákosiék hazahívtak, s nem engedtek vissza. Kétszer emigrált.
Vasváry Annamária – Körösfői Kriesch Aladárról az unoka ……………………..….07,10
Természetelvű volt az életük és ebből fakadóan a művészetük is. Körösfői Kriesch Aladár és társai alig húsz esztendőre honosodtak Gödöllőn, de a Gödöllői Művésztelep hatása máig érzékelhető. Egyrészt az adósság, másrészt a szellemi továbbélés felől. Székesfehérvárott a Deák gyűjteményben látható egy a kort és alkotóját, Körösfői Kriesch Aladárt megidéző tárlat.
Antall – Berecz Mihály zongorista növendék koncertjei ……..……………………… 07,10
A család nem versenyistálló, hanem a pörgés és a harmónia egysége. Berecz András ének- és mesemondó utazásai, Berecz István hirtelen népszerűsége, Berecz Kati könyvtáros nyugalma, Berecz Márton kalandos természete a táncos édesanya, Lilla gondossága Berecz Mihálynak is esélyt teremtett. Három évesen a varrógép hajtószíját pengette. Ütőgardon – mondta. Azóta felnőtt.
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István, zenei szerkesztő: Gere Erzsébet,
a gyártásvezető Guzsaly Ilona, a hangmester Farkas Szilvia és Gyurmán Gábor
Műsorunkban Pleszkán Frigyes felvételei forogtak.
Három hétig elérhető: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth /Hangtár
szakszerűbben: http://real1.radio.hu/kossuth/Hangtár
