Az első világháború kitörésének mai, századik évfordulóján kezdetét veszi az állami programsorozat, a fővárosi operaházban, továbbá Veszprémben és a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban is tartanak megemlékezéseket.
Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartják az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfő este, a Magyar Állami Operaházban. Az első világháborús centenáriumi emlékbizottság rendezvényén köszöntőt mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az esten – amelyen arról is megemlékeznek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát – Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földről című műve mellett részletek hangzanak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernő alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernő honvédek leveléből.
Délelőtt a veszprémi Szent Imre templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tart . Beszédet mond Porga Gyula polgármester és Zentai László ezredes, helyőrségparancsnok, ökumenikus imádságot mond Márfi Gyula veszprémi érsek, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Szabó György alezredes, protestáns tábori lelkész.
A budai Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban délután tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Posta Zrt. Bemutatják az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátják a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét.
Ezen a napon indítják el A Nagy Háború kisembereinek hőstettei címmel a hősök naptárának internetes oldalát. A http://www.hungarianarmedforces.com/ oldalon található naptárban egy-egy napra kattintva található meg az a magyar hős, aki 100 éve az adott napon valamilyen különleges fegyvertényt vagy haditettet hajtott végre. A magánkezdeményezésből a HM közreműködésével indított felület szerkesztőinek célja, hogy bemutassák azokat a mostanra feledésbe merült katonákat, akik példát mutattak helytállásból, bátorságból vagy néha az önfeláldozásig terjedő bajtársiasságból.
Száz évvel ezelőtt, július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy-Britannia is belépett, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is.
A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott: 10 millióan haltak meg, 20 millió volt a sebesültek száma, a polgári lakosságot mérhetetlen szenvedés sújtotta, és egy olyan békerendszert hoztak létre, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.
(A cikk egy MTI-hír szerkesztett változata.)
