Bemutatjuk Magyar Vivien verseit. Szerzőnk Szegeden született, most az ELTE Bölcsészkarának hallgatója. A verseit saját,”Kávé és bugyi”fotójával illusztráljuk.
Talált tárgyak
A bugyi
Származási hely: Kína. A hasonló színű ruhákat együtt mossa!
Csipke: 87% poliamid, 13% elasztán.
Fő szövet: 10% pamut, 5% elasztán, 6% nejlon,
1% bizonytalanság, 5% megbánás, 2% tartózkodás, 4% tartozás,
1% véletlen, 7% vágy, 5% kötelesség, 2% segítség,
1% igen, 1% nem,
6% szenvedély, 2% szenvedés,
4% erőtlenség, 5% kedv,
3% szemérmesség,
2% alázat, 1% tévedés, 5% balszerencse,
2% kín, 3 % kielégülés,
4% nemértem, 5% basszameg, 1% kurvaélet,
1% sohatöbbet, 2% akkorholnap,
4% anyámkimosta.
Tűztől távol tartandó.
A fenyőtoboz
Egy hatalmas szekrény.
Fiókos.
A fiókokban magok, bezárva. Nem is bezárva,
inkább benőve, sohasem nyíltak, nem voltak rések,
soha.
Torzszülött, így jött a világra,
csukott szájjal, bevarrt szájjal,
felsírni sem tudott.
Valami kincset rejthet, lehet valami
a sok-sok kis üregben.
Izzad, ragadós folyadék préseli ki magát a fiókokból,
rátapad a kosz, levelek tapadnak rá,
fűszálak.
De honnan ez a verejték? Mintha betegség
távozna vele. Kiüresedik, mind kifolyik,
könnyű porhüvely lesz.
És a magok?
A hajkefe
Bálnahátú százlábú, mibe gabalyodtak
a lábaid? Vékony pókháló, erősebb,
mint a damil.
Összekuszálódik, rád tekeredik,
felbuksz, eltörsz, út mellett heversz.
A festéked lekopik. (Ezüst volt valaha?
Most szürke-fekete.)
Koszos vagy, visszataszító,
hasznavehetetlen.
De semmiképp sem hibás.
Más tehet róla,
más volt az oka.
A szőke pók.
