Nem tudok adni. Nincs másom, csak a hibernált évem.
Ciprus ágán lógó, dérborostás horgászszerelékem. (Hartay Csaba verse)
Sem a műfények.
Sem az áhított javak.
Csak a betűk érces füzére:
karácsony.
Bejárni a partot aznap este.
Ahol csak a lehelt pára.
Csak a léptek ropogó üteme:
karácsony.
Vétek ölre menni.
Megbékélni, megpihenni.
Újjászületve ismételni:
karácsony.
A nyaralók ködbe vont dobozai
bontatlan egységek az éjben.
A fenyő csúcsa a holdig tör.
Díszletek: ajándékok.
Nem tudok adni. Nincs másom,
csak a hibernált évem.
Ciprus ágán lógó, dérborostás
horgászszerelékem.
Halakra gondolok.
De nem a déli halászlé miatt.
Úszni volna jó. Szelíden rabolni.
Végül csak ennyit adni: karácsony.