1400 éves arany kincsre bukkantak a Galileai-tenger közelében
Ritka lelet a bizánci korból
Régészek rendkívüli felfedezést tettek a Galileai-tenger mellett: egy közel 1400 éves aranykincset találtak, amely a bizánci korból származik. A lelet 97 tiszta aranyérmét és tucatnyi ékszert tartalmaz, köztük gyönggyel, féldrágakövekkel és üveggel díszített fülbevalókat. A kincset a Golan-fennsík lejtőin fekvő ősi városban, Hipposban (más néven Sussita) tárták fel.
Michael Eisenberg, a Haifai Egyetem régésze és az ásatás társvezetője szerint ez az egyik öt legnagyobb aranykincs a korszakból, amelyet a térségben találtak. „Az ékszerek és a kisebb pénzérmék különösen érdekessé és numizmatikai szempontból jelentőssé teszik a felfedezést. Hipposban ez az első ilyen jellegű lelet” – hangsúlyozta.
A kincskereső meglepő felfedezése
A kincset Edie Lipsman fémdetektoros kutató fedezte fel júliusban, amikor egy nagy kő és két ősi fal közelében sétált. „A készülék megőrült, nem hittem a szememnek – egymás után kerültek elő az aranyérmék” – idézte fel a felfedező.
Az érmék különböző császárokat ábrázolnak, Justinus I. (518–527) uralkodásától egészen Herakleiosz császár korai éveiig (610–613). Több érmén szövetmaradványokat is találtak, ami arra utal, hogy a kincset valaha textilbe csavarva rejtették el.
A leletben szerepelnek solidi nevű nagy aranypénzek, a fél értékű semisses és a harmadot érő tremisses érmék is. Különösen ritka darab egy olyan tremissis, amelyet 610-ben Cipruson vertek Herakleiosz idősebb és ifjabb, Phokasz császár ellen lázadó hadvezérek nevében. Az ifjabb Herakleiosz később legyőzte Phokaszt, és megalapította a 610–711 között uralkodó bizánci Herakleida-dinasztiát.
Háborúk és menekülő lakosok
A történészek szerint a kincs elrejtésének hátterében a 7. század elejének zűrzavaros eseményei állhatnak. 614-ben a Szászánida Birodalom hadserege megszállta a bizánci Palesztinát, és a keresztény városok lakói – köztük Hippos polgárai – igyekeztek elrejteni vagyonukat az előrenyomuló katonák elől.
A térség a következő évtizedekben is csatatér maradt: Jeruzsálemet a bizánciak visszafoglalták, majd 636-ban a muszlim seregek ismét átvették az uralmat. Hippos lassú hanyatlásnak indult, végül az i. sz. 749-es galileai földrengés után végleg elnéptelenedett.
Egyedülálló történelmi érték
A numizmatikus szakértők szerint az érmekincs értékes forrást jelent a korszak politikai és gazdaságtörténetének megértéséhez. „A 7. század első feléből származik a legtöbb sürgősségi érmekincs, aranyból és bronzból egyaránt” – magyarázta Eisenberg. – „Az emberek rettegtek, ezért sok kincset rejtettek el, főként érméket.”
A mostani felfedezés megerősíti, hogy Hippos lakói is így próbálták megmenteni értékeiket. A kutatók most részletes elemzésbe kezdenek: leolvassák az érmék feliratait, dokumentálják az ékszereket és regionális összefüggésbe helyezik a leletet.
A szakemberek szerint csak idő kérdése, mikor kerülhetnek a kincsek kiállításra. „El tudom képzelni, hogy már holnaptól több múzeum is érdeklődni fog” – jegyezte meg Eisenberg.
