Meztelen alsótestű kelta harcos – különleges bronzszobrot találtak Bajorországban
A bajorországi Manching településen dolgozó régészek hároméves ásatás során több mint 40 ezer leletet tártak fel az Oppidum területén, amely Közép-Európa egyik legjelentősebb kelta települése volt. A 2021 és 2024 között zajló feltárás legizgalmasabb felfedezése egy 7,5 centiméter magas bronz harcosfigura, amely különös ábrázolásmódja miatt azonnal felkeltette a kutatók figyelmét.
A különleges kelta harcos
A mindössze 55 gramm súlyú szobrocska egy mellvértet viselő, de deréktól lefelé meztelen harcost ábrázol. Ez a részletesség és szimbolika szokatlannak számít a kelta művészetben. A szobrocska a település egyik árok-részében került elő, és a kutatók szerint díszítő vagy rituális célokat szolgálhatott. A fején található kis fül alapján akár medálként is viselhették.
Mathias Pfeil, a Bajor Műemlékvédelmi Hivatal főkonzervátora úgy nyilatkozott: „Ez a kis bronz harcos olyan, mintha egyenesen az Asterix és Obelix világából lépett volna elő, de teljesen hiteles kelta leletről van szó.”
A kelták fémművességének mesterműve
A szobrot az úgynevezett viaszveszejtéses öntési technikával készítették, amely a kelták magas szintű fémműves tudását bizonyítja. A viaszmodell agyagba kerül, majd kiolvasztják, helyére pedig olvadt bronzot öntenek, így rendkívül részletgazdag, tartós tárgyak jönnek létre.
Thomas Stöckl, a hivatal restaurátora szerint a figura „különösen összetett és finoman kivitelezett munka, amely a kelta mesterek kifinomultságát mutatja.”
Manching: kelta metropolisz az Alpoktól északra
Az Oppidum of Manching a Kr. e. 3. században alakult, és a Kr. e. 1. század közepére néptelenedett el. Mintegy 400 hektáros területével és akár 10 ezer lakosával nagyobb lehetett, mint a középkori Nürnberg.
Az ásatások során utcákkal, központi terekkel, kézműves műhelyekkel és lakóövezetekkel szervezett település nyomait tárták fel. A leletek között szerszámok, kerámiák, fém tárgyak és halmaradványok is előkerültek, amelyek változatos étrendre utalnak: háziállatok, gabonafélék és tejtermékek egészítették ki a kelta étrendet.
A feldolgozott és újrahasznosított anyagok, valamint a kézművesnegyedek megléte fejlett, szervezett társadalmat jelez.
Vallási és rituális gyakorlatok nyomai
A település feltárásai során szertartási kutakat is találtak, bennük emberi és állati maradványokkal, valamint 32 fémtárggyal és több mint 50 kerámiaedénnyel. Ezek a leletek arra utalnak, hogy a kelták vallási élete összetett és néha szokatlan rituálékat foglalt magában.
A bronz harcos figura meztelensége is külön értelmezést kapott. A férfiasság hangsúlyozása, a mellvért és a csupasz alsótest ábrázolása összhangban áll azzal a hagyománnyal, amely szerint a kelta zsoldosok a görög hadseregben is gyakran mezítelenül harcoltak, ahol a test feltárása az erő és bátorság szimbóluma volt.
A manchingi kelta aranykincs
Manching neve korábban is bekerült a történelemkönyvekbe, amikor 1999-ben előkerült a legendás kelta aranykincs: 483 aranyérme és egy 217 grammos aranytömb, összesen közel 3,7 kilogramm súlyban – a legnagyobb kelta éremlelet a térségben.
Azonban a kincs sorsa tragikus fordulatot vett: 2022-ben a manchingi múzeumból ellopták, a legtöbb darabot azóta sem találták meg, valószínűleg beolvasztották. Három vádlott többéves börtönbüntetést kapott, de a kincs java örökre elveszhetett.
Egy ablak az ókori Európára
A bronz harcos figurája nem csupán művészeti remekmű, hanem bepillantás a kelta társadalom szellemi és kulturális világába. Az Oppidum of Manching továbbra is az egyik legfontosabb lelőhely a kelták kutatásában, amely ritka lehetőséget ad arra, hogy megértsük egy olyan civilizáció mindennapjait, amely nem hagyott maga után írásos emlékeket – de művészete és rítusai révén mégis élő képet fest magáról.
