Az európai kultúrával összeegyeztethetetlennek nevezte a kulturális és innovációs miniszter, hogy a véleménye miatt valakit bántalmazzanak vagy akár egy intézményt megtámadjanak. Csák János a berlini Collegium Hungaricumban pénteken a közmédiának azt mondta, hogy a magyar állam által alapított és működtetett kulturális intézetet január végén vandál, „rejtőzködő, sunyi támadás érte”, betörték az épület több ablakát.
A január 26-án történt rongálás közben az épületet festékkel is lefújták, a támadás elkövetését egy antifacsoport vállalta magára. Az ügy részleteit a mandiner.hu ismertette, a csoport nyilatkozatát idézve azt írták, hogy a 2023. februári budapesti támadásokkal összefüggésben idén január végén kezdődött magyar büntetőper miatt támadták meg az épületet.
Csák János közölte, hogy a magyar kulturális intézmény védelmét megerősítették.
A Collegium Hungaricum Berlin által közreadott képen az intézmény német szélsőséges csoport által megrongált ablakai 2024. február 9-én. A január 26-án történt rongálás közben az épületet festékkel is lefújták, a támadás elkövetését egy antifacsoport vállalta magára.
MTI/Collegium Hungaricum Berlin/Temesi Mátyás
Kitért arra is, hogy az idén százéves berlini Collegium Hungaricumban csütörtökön nyílt meg az a kiállítás, ahol fiatal kortárs magyar művészek posztdigitális alkotásait mutatják be, amelyek a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményének részét képezik.
A kulturális miniszter beszámolt arról is, hogy berlini látogatásán egyeztetett Claudia Roth német állammiszterrel, a kormány kulturális és médiaügyekért felelős megbízottjával, a tárgyaláson a magyar uniós elnökség legfontosabb feladatairól, a demográfiai helyzetről és a teremtett környezet megőrzésének fontosságáról cseréltek eszmét.
Tájékoztatása szerint a megbeszélésen szóba került az is, hogy hamarosan Magyarországon is bevezethetik a Németországban elindított programot, az úgynevezett kulturális útlevelet.
A kulturális útlevéllel a 18 éves fiatalok állami támogatással vásárolhatnak többek között koncertjegyeket, könyveket.
Csák János megemlítette, hogy ezt a lehetőséget már Olaszországban, Franciaországban és Dániában is sikeresen alkalmazzák.
