Egy gyermek nem feltétlenül házasságból születik, de az is megesik, hogy az apa személye mögött egy olyan férfi áll, aki házasságban él, csak valaki mással. Ezekben az esetekben nem igazán jellemző, hogy bármilyen formában magára vállalja az apa szerepét.
Persze vannak kivételek, de mit tehet az anya, ha bizonyítani szeretné, hogy kitől származik a gyermeke? Amennyiben az apa nem ismeri el a gyermeket, indítható-e ellene apasági per? Cikkünkben most ennek járunk utána!
Mikor lehet szó apasági perről?
Ha a gyermek születési anyakönyvi kivonatában nincs bejegyezve valós apa, akkor indítható apasági per. Ennek az a célja, hogy megállapítható legyen, ki a gyermek apja. Csak akkor folytatható le az apasági per, ha még nincs megállapítva az apaság. Ellenkező esetben az apaság vélelmének a megdöntésére kerülhet csak sor, tehát ha valakinek a neve be van jegyezve az anyakönyvi kivonatba.
A perfelvételi tárgyaláson alapvetően helye van annak is, hogy az alperes teljes hatályú nyilatkozatával elismerje az apaságot, erre figyelmeztetni kell őt. Ha nem teszi meg, akkor indul a bizonyítási eljárás. Az apasági per megindításához és a perben való jogi képviselethez célszerű ügyvédet felkérni. Dr. Sass Rita családjogra specializálódott ügyvédként feltétlenül ezt javasolja, hiszen az ügyvéd a joggal és a bírósági gyakorlattal sokkal jobban tisztában van, mint egy átlagember.
A bizonyítási eljárás
A bizonyítás keretében a bíróság tanúkat hallgathat ki, egészségügyi okiratokat szerezhet be, orvosszakértői vizsgálatokat rendelhet el. A származás megállapításához több, különféle vizsgálat létezik: a vértulajdonság, vércsoport, HLA, DNS, kromoszóma vizsgálatok mellett antropológiai és biostatisztikai szakvélemény is kérhető.
Fontos tényező, hogy az elrendelt vizsgálatokon mindegyik fél köteles megjelenni, illetve kötelezhető azok tűrésére is. Ha ennek nem tesz eleget, akkor pénzbüntetéssel sújtható, illetve a költségek megtérítésére kötelezhető.
Ki jogosult apasági per indítására?
Apasági pert indíthat az anya, a gyermek, vagy halála után a leszármazója, illetve az apa is. Az apa abban az esetben nem jogosult a perindításra, ha ivarsejtet adományozott, illetőleg vele szemben sem indítható ilyenkor.
Ha az anya a felperes, a kiskorú gyermek az ő pertársaként léphet be a perbe a gyámhatóság hozzájárulásával. Ha korlátozottan cselekvőképes gyermek indítja az apasági pert, ahhoz szüksége van a törvényes képviselőjének hozzájárulására. Ezt pótolhatja szükség esetén a gyámhatóság beleegyezése is. Ha pedig cselekvőképtelen még a gyermek, akkor szintén a gyámhatóság hozzájárulása mellett a törvényes képviselő indíthat apasági pert.
Ha a feltételezett apa ellen indítják az eljárást, ő lesz az alperes, de olyan is előfordulhat, hogy az alperes személye megváltozik a per során. Ha pedig az alperes úgy dönt, hogy teljes hatályú nyilatkozatot tesz, akkor a pert a bíróság megszünteti. Az apasági per során született ítélet mindenkivel szemben hatályos és megdönthetetlen.
