A cukrászatról szól a Gyula régen és ma könyvsorozat újabb része, amelynek a bemutatója december 5-én lesz a városi könyvtárban.
Durkó Károly, a 208 oldalas, több száz fotóval és dokumentummal illusztrált, régi recepteket is közlő könyv egyik író-szerkesztője elmondta, a Százéves Cukrászdában jelenleg is zajló felújítási munkálatok kapcsán jutott eszébe a város polgármesterének, hogy könyvet lehetne írni az országszerte híres helyről, ám az ötletet „kiterjesztették” az egész város cukrásztörténelmére.
Sőt, a könyv egy egyetemes cukrásztörténettel indul, amely az első édesség, a méz felfedezésétől az ókori Mezopotámián át a gyarmatokról érkező finomságok, majd az ipari forradalommal a gasztronómiába berobbanó cukrászipar kialakulását dolgozza fel; ezt a részt a húszéves Durkó Áron írta – mondta a kiadó Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke.
A levéltárban már korábban rábukkantak Wegroszta Gyula tanulmányára, „aki szinte évről évre lebontva dolgozta fel a háború utáni időszak – amelynek részese is volt – gyulai vendéglátóiparát”. Forrásként használták Kóhn Dávid helytörténetíró helyi vásárokról szóló kutatómunkáját, Székely Árpád pedig felkutatta az egykori cukrászcsaládok még élő tagjait, leszármazottait, interjúkat készített velük és dokumentumokat, valamint relikviákat gyűjtött be.
Így álltak össze a család- és cukrászdatörténetek, valamint az életrajzzal egybekötött szakmai történetek egyebek mellett „az ősökről, a sütőkről, mézeskalácsosokról, akik az elmúlt évszázadokban a vásárok, piacok elmaradhatatlan résztvevői voltak” – fogalmazott Durkó Károly.
Az 1840-től működő patinás Százéves (Reinhardt) Cukrászda történetét külön fejezetben dolgozták fel, de részletesen foglalkoztak a Popp családtól a Lindenberger, a Berényi és a Nefelejcs (Sári) Cukrászdán át a második világháborún túl a Szikes és Borek Fagyizóig. Felidézték Abdula bácsi „mesébe illő ízvilágú fagyiját”, amelyre már csak az idősebb gyulaiak emlékeznek, és bemutatták napjaink édes vállalkozásait is.
„A sors furcsasága, hogy éppen a magántulajdont legyűrő államosítás utáni években tudott megújulni a gyulai cukrászipar. Az új vezetők, Wegroszta Gyulával az élen, bölcsek voltak abban, hogy több régi cukrászmester – ha kezdetben lefokozva is -, de tovább dolgozhatott, taníthatott, így a Gyulai Vendéglátó Vállalat szárnyai alatt a cukrászat mesterfogásait jól kitanuló cukrászok vihették tovább a szakmát” – mondta Durkó Károly.
A kötetet – amely saját és pályázati forrás mellett a város, helyi vállalkozások és magánszemélyek támogatásával jelent meg – több éves kutatómunka előzte meg, amelybe besegített a Békés Vármegyei Levéltár, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és sok gyulai polgár is. A fotókat Rusznyák Csaba és Málik István készítette; az archív fotók szerzői között megtalálható Fái Izidor, Székely Aladár, Békés Gyula, Misley Ervin, Pölöskey Mihály és Béla Ottó is.
A Gyula régen és ma sorozatnak 2003 óta 16 kötete jelent meg, a mostani a tizenhetedik. Egyebek mellett feldolgozták benne a gyulai kolbász, a várfürdő, a gyulai művésztelepesek, a kis Szilágyi, Dobos István, legutóbb pedig a helyi zsidóság történetét.
Az új album december 6-tól megvásárolható vagy megrendelhető.
Hírt adtunk Gyula Erkel Ferenc szobrának avatásáról is:
