96 éves korában meghalt a kortárs német irodalom egyik legjelentősebb alakja, Martin Walser (Wasserburg am Bodensee, 1927. március 24. – Überlingen, 2023. július 28).
Bajorországban született; szülei fogadósok voltak. Gyermekkori környezetét dolgozta fel a Szökőkút (Ein springender Brunnen) című regényében. 1938-tól 1943-ig Lindauba járt középiskolába, és egy légelhárító osztagnál szolgált. A második világháború végét a Wehrmacht katonájaként élte meg. Folytatta tanulmányait, 1946-ban érettségizett le. Később irodalmat, történelmet és filozófiát hallgatott Regensburgban és Tübingenben. Franz Kaffkáról írt disszertációjával doktorált 1951-ben.
Egyetemi tanulmányai során Martin Walser tudósítóként dolgozott és hangjátékokat kezdett írni. 1950-ben vette feleségül Katharina „Käthe” Neuner-Jehlét. Négy lányuk van.
1953-tól kezdve rendszeres vendége volt a Gruppe 47 üléseinek. Első regénye, az Ehen in Philippsburg 1957-ben jelent meg, és rögtön nagy sikert aratott. Ettől kezdve szabadfoglalkozású íróként dolgozott, előbb Friedrichshafenben, majd Nußdorfban.
A hatvanas években sok értelmiségihez hasonlóan ő is támogatta Willy Brandt kancellárrá választását. A hetvenes években a vietnámi háború ellen szólalt fel, majd rövid ideig a Német Kommunista Párt (DKP) szimpatizánsaként tartották számon, ám párttag sosem volt. A nyolcvanas években egyre gyakrabban beszélt a német újraegyesítséről, amiről nem szeretett volna lemondani. Így annak bekövetkezésekor sokan prófétaként tekintettek rá.
2004-ben, a kiadóvezető Siegfried Unseld halálát követően elhagyta régi kiadóját, a frankfurti Suhrkamp Verlagot és átment a Rowohlt Verlaghoz.
Magyarul 11 könyve jelent meg, többek között a Levél Lord Liszthez, Egy kritikus halála és a Szökőkút.
Forrás: Wikipédia
