Május 17-én tartotta az Athenaeum Kiadó a Dreher-szimfónia című fikciós családregényének sajtóbemutatóját, aminek a Dreher Sörgyárak adott otthont.
Nyáry Krisztián író, a Líra kiadói csoport kreatív igazgatója a bemutató moderátoraként kérdezte Iglódi Csabát és Dr. Török Róbert főmúzeológust.
Előtte egy igazán szép gesztusként Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak igazgatója Iglódi Csabát tiszteletbeli Dreher közösségi-tag címmel, valamint egy a Zsolnay gyárban készült eozin mázas csempével ajándékozta meg, amihez hasonló csempék részben az 1910-ben épült főzőházat is díszítik.
A könyvírás gondolatával régóta kacérkodott a korábban kommunikációs és marketing szakemberként, ma pedig vezetői tanácsadóként dolgozó Iglódi, és tavaly májusban nekilátott. Csapody Kinga, a kötet későbbi szerkesztője egy baráti beszélgetésen vetette fel, hogy talán írhatna egy családregényt, mert közösségi emberként folyton megtalálják a történetek.
A vállalat 165 éves évfordulójának rendezvényén hallott Békefi Gábor Drehertől Dreherig című prezentációja ihletadónak bizonyult, beleszeretett a Dreher család történetébe. Megragadta képzeletét a Dreherek üzleti érzéke, a család múltja, kitartása, hogy túlélték a világ változásait túléltek és egyben reflektáltak rá. Túlélték a napóleoni háborút, a kiegyezést, járványokat, világháborúkat, államosítást – a Dreher család története olyan, akár egy „üzleti családállítás”. A négyes pillér és a változatosságnak köszönhetően a család története felfogható úgy is, mint egyfajta nagyzenekari mű, így az Athenaeum Kiadónak benyújtott szinopszis már a Dreher-szimfónia címet viselte.
A regényben négy fontos központi szereplőt találunk. Az Alapító (Anton Dreher), a Sörkirály (id. Dreher Antal), az Innovátor (ifj. Dreher Antal) és az Egyesítő (Dreher Jenő).
A történet hitelességében az író egyik nagy segítője Dr. Török Róbert volt, aki tudásával és fennmaradt dokumentumokkal is segítette a háttérmunkát. A regény tényalapú, de az írói szabadsággal élve fikciós is.
A négy központi férfiszereplő mellett megjelennek az epizodisták, akik tovább lendítik a történetet. Munkatársak, tanácsadók, üzletfelek és nem utolsó sorban a feleségek. Minden feleségnek fontos, leginkább segítő szerep jutott a könyvben éppúgy, ahogy az életben is.
A Dreher birodalom létrejötte, ahogy Iglódi Csaba fogalmazott, startup vállalkozásként indult a 17. században. Az alapító egy dinasztiáról álmodott, ám első házasságából nem született gyermeke. Felesége halála után újra nősült, és 75 éves korában megszületett az áhított fiúutód. A következő generáció már birodalomról álmodott. A világ megváltozott, így a gyárban is szükség volt a változtatásokra. Elkezdődött a gépiesítés, a modernizálás, a gőzgépek bevezetése. A következő generáció pedig kiterjesztette a kereskedelmet.
Nyáry Krisztiánt is foglalkoztatta a kérdés: Iglódi Csaba szerint hogyan, miért tudtak a Dreherek túlélni háborút, járványt, veszteséget?
„Ha ez a jég, akkor ezen kell megélni!” – írja a regényben, majd kifejti, hogy hatalmas volt a családi összetartás, sosem estek túlzásba, rengeteget tanultak, fejlődtek, kihasználták az adott helyzeteket (pl. a háború alatt tápszert gyártottak, vagy áttértek csoki, likőrgyártásra is). Mindig hozzáértő szakemberekkel dolgoztattak, és elsőként reagáltak a megváltozott helyzetekre, de egyben nagy kísérletezők is voltak (pl. elsőként palackozták a sört).
Mindezek mellett Török Róberttől megtudhattuk, hogy a család hatalmas társadalmi és szociális szerepvállalással rendelkezett.
A könyv azonban nem csak üzletemberi mivoltuktól érdekes, sőt! Egy családapának tanulságos lehet a Dreherek történetéből a hagyomány, ami később lehet áldás, de átok is.
Bár négy férfi szerepel a középpontban, a férfiak mellett (nem mögött) erős, okos nők álltak, szerepüket nem kisebbíti a családregény. A könyv nem csupán a Dreher dinasztia üzleti életét, hanem emberi érzéseit, viaskodásait is megfogalmazza. A mű szövetét kultúrtörténeti utalások is áthatják – Bécs, Martonvásár, Beethoven, színház, ételek, italok, szerelmek, sorsok.
Fontos, hogy milyen üzenettel távozunk egy bemutatóról. Nekem sokáig zakatolt a fejemben:
„Ami rajtam múlik, az rajtam ne múljon” mondat, és megfogadtam azt az előre mutató tanácsot is, hogy mindig legyen egy álmom.
Hornyák Adrienn
