Több cikket is szentelt a magyar filmgyártás helyzetének és a csütörtökön megnyílt Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon szereplő magyar produkcióknak a Variety fesztiválkiadványa pénteken.
„Hungary’s Big Relaunch” (Magyarország nagy újrakezdése) címmel számolnak be a magyar filmgyártás helyzetéről. Mint írják: Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet (NFI) vezetője személyesen is részt vesz az idei Berlinale Európai Filmvásárán, ahol mások mellett a Hadik András grófról szóló produkciót mutatják be.
A cikk felidézi, hogy Káel Csaba rendezőként olyan híres operatőrökkel dolgozott együtt, mint a néhai Zsigmond Vilmos, majd Andy Vajna 2019-ben bekövetkezett halála után lett magyar filmügyi kormánybiztos. Az általa irányított, 2020-ban alakult NFI már szélesebb feladatkörrel rendelkezik, mint Vajna modellje, amely a játékfilmek finanszírozására összpontosított.
Káel kifejtette, hogy az elmúlt években sok minden megváltozott, megjelentek a streaming csatornák, és számos újdonság, köztük a minisorozatok. Az NFI a játékfilmek számára – ide sorolva a dokumentumfilmeket és az animációs filmeket is – évi 28,5 millió dollár (10,4 milliárd forint) támogatást nyújt, a televíziós produkcióknak pedig 19 millió dollárt (7 milliárd forintot). Az NFI évente mintegy 20 játékfilmet és akár 200 televíziós produkciót, köztük sorozatokat, rövidfilmeket, dokumentumfilmeket és rajzfilmeket támogat.
Káel arról is beszélt, hogy a filmvásáron a magyar produkciók mellett a magyar forgatási helyszíneket, valamint Budapestet is népszerűsíteni akarják mint európai gyártási központot, hiszen – mint kiemelte – „nagyon különleges tudásunk van itt Magyarországon, a legnagyobb nemzetközi produkciókat forgatják itt”.
Tavaly 690 millió dollár értékű üzletet hoztak az országnak a külföldi produkciók. A filmesek a rendelkezésre álló szolgáltatások és a nagyvonalú, akár több mint 30 százalékot is elérő adókedvezmények miatt szívesen választják Magyarországot.
Káel Csaba azt is elmondta, hogy az NFI programjában a Magyarország és más országok közötti koprodukciók elősegítése is fontos szerephez jut. Emellett a forgalmazással is kiemelten foglalkoznak.
„Egyre jobb és érdekesebb filmeket készíthetünk, ha megvan a bevételünk. A bevétel pedig a forgalmazásból származik” – tette hozzá.
Az idei Berlinalén Káel szerint a magyar filmművészet „múltja, jelene és jövője” is megjelenik. Vetítik Fehér György Szürkület című, 1989-ben készült filmjét, a Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta rendezőpáros Műanyag égbolt című alkotását és a Szemem sarka című diákfilmet is.
A Európai Filmpiac (EFM) filmkínálatában szerepel az angol nyelvű Four Souls of Coyote című animáció, a Tündérkert című kosztümös dráma, a Hat hét című örökbefogadásról szóló film és a Hadik című, 18. századi huszárokról szóló produkció is.
Temple Réka, a Four Souls of Coyotét készítő Cinemon stúdió executive producere emlékeztetett rá, hogy Magyarországon komoly hagyományai vannak az animációnak. Hozzátette: „az elmúlt néhány évben az NFI szerencsére támogatta a rendezők és stúdiók egészestés produkcióinak fejlesztését.”
Adam Goodman, a budapesti székhelyű Mid-Atlantic Films produkciós vállalat társalapítója, aki jelenleg a Dűne folytatásán dolgozik, úgy vélte: a filmesek már nemcsak a 37,5 százalékos kedvezmény miatt jönnek Magyarországra, hanem azért is, mert jó szakemberek, infrastruktúra és stúdiók állnak rendelkezésükre.
A lap külön cikkben foglalkozik Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című „hibrid animációs filmjével”, amelyet a Berlinale Encounters szekciójában vetítenek. Mint írják, az „Orfeusz és Eurüdiké stílusú szerelmi történet”, amely Ovidius Átváltozások című művének témáját is idézi, 2123-ban, egy disztópikus jövőben játszódik, amikorra az emberi faj már csak úgy tud fennmaradni a megfogyatkozott erőforrások miatt, ha 50 éves korában mindenki fokozatosan fává változik. Akadnak azonban, akik ezt nehezen tudják elfogadni.
„Az alapötletünk az volt, hogy megkérdőjelezzük az élet értékét a Földön; vajon a homo sapiens életforma a legmagasabb rendű-e mind közül?”
– idézi a lap a rendezőket, akik azt is elmondták: „amit igazán fel akartunk fedezni, az az áldozat paradoxona. Lehetséges-e feláldozni magunkat, a gyermekeinket, a szerelmünket a nagyobb jó érdekében? Vagy ez csak illúzió?”.
A nyolc év alatt készült film a Rotoscope és a 3D animációs technikákat ötvözi. A rendezők nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy a színészek – köztük Szamosi Zsófia és Keresztes Tamás – alakításainak minden finom részletét megőrizzék. Az animációs történetmesélés lehetővé tette, hogy bármilyen jelenetet megalkossanak, amit csak elképzeltek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy miközben szeretik az animációt, ők elsősorban mesélőknek tekintik magukat, és „egy megfelelő forgatókönyvvel soha nem mondanának nemet egy élőszereplős filmre”.
A Variety fesztiválújságja a Nemzeti Filmintézet Magyar Filmlaborjának hat hónapja kinevezett új vezetőjét, Bódizs Tamást is megszólaltatta, aki szeretné, ha az intézmény Európa elsőszámú, 35 mm-es filmek utómunkálataival, gyártásával és restaurálásával foglalkozó központjává válna. Mint mondta, a laboratórium „több százezer eurót” költött a legmodernebb analóg feldolgozó gépekre.
A Filmlabor, amelynek egyik frissen restaurált filmje, a Szürkület a Berlinalén is látható, évente 16-18 egész estés játékfilm restaurálására képes. De tervezik, hogy megőrzési céllal idővel minden új magyar digitális filmet átültetnek majd analóg technikára is.
