A magyar történeti festészet kimagasló alakja, Benczúr Gyula alkotásaiból és személyes tárgyaiból nyílik kiállítás csütörtökön a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban.
Miklós Péter főigazgató a tárlat anyagát bemutató hétfői sajtóbejáráson azt mondta, hagyomány a múzeumban, hogy minden évben kiállítást rendeznek a magyar festészet egy nemzetközileg is elismert, kimagasló alakjának alkotásaiból.
Idén a magyar akadémikus, historikus festészet meghatározó alakja, Benczúr Gyula munkáit mutatják be a közönségnek a nyíregyházi Jósa András Múzeum segítségével – közölte a muzeológus.
Benczúr Gyula, a historizáló akadémikus irányzat egyik legjelentősebb magyar mestere Nyíregyházán született 1844-ben. Kassán egy magániskolában készült fel a müncheni akadémiára, ahol 1860-1861, valamint 1865-1869 között tanult. A hírnevet a kor legbefolyásosabb személyeiről készült portrék hozták meg számára, szakmai elismertségét a korra jellemző, történelmi témájú alkotásaival szerezte.
A Benczúr Gyula-emlékkiállítás részlete a hódmezõvásárhelyi Tornyai János Múzeumban a sajtóbejárás napján, 2022. december 12-én. A tárlat december 15-től 2023. március 26-ig tekinthető meg.
MTI/Rosta Tibor
A nyíregyházi múzeum gyűjteményeiből több mint harminc Benczúr-alkotás, valamint személyes tárgyak érkeztek Hódmezővásárhelyre. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai: a Patrona Hungariae című, 1920-ban készült mű, melyet Nyíregyháza akkori polgármestere, Szohor Pál a város lelkes lakóinak összefogásával vásárolt meg 1935-ben, valamint a Nyulas Madonna és Kun László halála – más néven Boszorkányok éjszakája.
Benczúr Gyula portréképei közül március 26-ig látogatható tárlaton szerepelnek a gróf Károlyi Gyulát és feleségét, gróf Károlyi Gyuláné gróf Pálffy Geraldine-t ábrázoló festményeket, Izabella Brant képmása, Stark Netus és felesége portréja, valamint Tutkó Károlyné arcképe is. A tárlaton szintén látható Leányka portrét 1981-ben vásárolta meg a Jósa András Múzeum a festőművész húgának unokájától – az azonban sajnos nem tudható, hogy kit ábrázol, de valószínűsíthető, hogy egy rokon vagy legalábbis közeli ismerős lehetett.
A grafikák közül kiemelkedő a Csatakép, amely a magyarok tatárok ellen vívott közelharcát ábrázolja. A kiforrott, részletekben gazdag alkotás érdekessége, hogy Benczúr Gyula tizenkét éves korában készítette.
A Tornyai-múzeum földszinti termeiben korhű hangulatot keltenek a Benczúr-hagyaték személyes tárgyai. Így a művész festőállványa, amely lánya, Benczúr Ida jóvoltából került a nyíregyházi múzeumba. Az intézmény iparművészeti gyűjteménye őrzi az 1970-es évek elejétől azt a nyolc darabból álló szalongarnitúrát is, mely egykor a Benczúr család tulajdonában volt. Igazi kuriózumként látható a kiállításban Benczúr Gyula festőszéke, palettája és festőbotja, valamint az a oklevél, mellyel Nyíregyháza díszpolgári címet adományozott a művésznek.
