A Károly Egyetem egykori hallgatója 1969. január 16-án Prágában – tiltakozásul Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállása ellen – felgyújtotta magát és sérüléseibe három nap múlva belehalt. (Kokes János tudósítása)
A prágai városi tanács döntése értelmében az új emlékmű a Moldva-parti
„A műalkotás helyét azért választottuk ki, mert a park nyugodt, és nagyszerű kilátás nyílik onnan a Hradzsinra” – indokolta a tanács választását Novotny.
Az emlékmű terveit John Hejduk cseh származású amerikai építész dolgozta ki, s már 1991-ben Csehszlovákiának ajándékozta. Mindeddig azonban senki sem foglalkozott megvalósításukkal. Az absztrakt műalkotás két személyt jelképez: a fehér színű a fáklyavivő fiút, míg a fekete a gyötrődő, szenvedő anyát.
A húszéves egyetemista halála nem változtatta meg az akkori csehszlovákiai fejlődést, a „prágai tavaszként” ismert reformfolyamatot 1969-ben véglegesen letörték, s a politikai vezetőket eltávolították a helyükről. Jan Palach nevét és tettét a szocialista rendszer bukásáig, tehát 1989 novemberéig pozitív hősként nem lehetett leírni a csehszlovák sajtóban. A bársonyos forradalom után hivatalosan is nemzeti hősnek nyilvánították, utcákat, tereket neveztek el róla, s emlékét őrzik, tisztelik.
Három éve Beck András, magyar származású franciaországi képzőművész Jan Palach-szobrát leplezték le a közép-csehországi Melníkben.
A Varsói Szerződés öt tagállama – köztük Magyarország – a Szovjetunióval az élen 1968. augusztus 20-án szállta meg Csehszlovákiát, hogy erőszakkal vessen véget a prágai tavaszként elhíresült reformfolyamatnak. A cseh diákok karácsony előtt sztrájkkal tiltakoztak a megszállás ellen, majd más akciókat is szerveztek. Jan Palach a tiltakozó akciók aktív részese volt. Társaival együtt a Csehszlovák Rádió prágai székhelyének elfoglalását is fontolgatták, hogy felrázzák a lakosságot és országos méretű tiltakozást váltsanak ki Csehszlovákia szovjet megszállása ellen.
Forrás: MTI
{jcomments on}
