Néptánckutatói életútjának legfontosabb állomásait felidézve köszöntötték a 90 éves Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót a magyar népzenei és néptáncélet kiválóságai folklórgála keretében szerdán este, Pécsen.
A Pécsi Nemzeti Színház épületében rendezett eseményen Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára azt mondta, Andrásfalvy Bertalannak köszönhetően az elmúlt évtizedekben „megváltozott a jelenünk, a kultúráról alkotott képünk”.
Az államtitkár közölte: az 1931-ben született néprajzkutató Martin Györggyel és Kallós Zoltánnal – Kodály és Bartók nyomán munkálkodva – a különböző néptáncdialektusok sorát rögzítette, majd dolgozta fel tanulmányokban. Hozzáfűzte: minderre épülhetett rá a fél évszázada elindult táncházmozgalom Magyarországon.
A politikus úgy vélekedett: Andrásfalvy Bertalantól megtanulhattuk, „hogyha az egyke szomorú történelmi előzményeit nem dolgozzuk fel, nem javulhatnak demográfiai mutatóink”, és (.) „hogyha a földhöz nem úgy fordulunk, ahogy az ősök az ártéri gazdálkodásban ezt még csinálták, akkor valószínűleg elveszítjük a földet” – fogalmazott, hozzátéve: mindezekért is külön köszönet jár a néprajzkutatónak.
A 90 éves Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány mûvelõdési és közoktatási minisztere, a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) rendes tagja beszédet mond a tiszteletére rendezett Jövõnk gyökerei címû ünnepi folklórgálán a Pécsi Nemzeti Színházban 2022. augusztus 24-én.
MTI/Vasvári Tamás
Héra Éva, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy Andrásfalvy Bertalan társaival „talán a világ legnagyobb folklórgyűjteményét” hozta létre, s elindította azt a folyamatot, amelynek köszönhetően a népművészetet, néptáncot és népzenét ma is bárki tanulhatja, művelheti.
Az idén augusztus 20-án a Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) díjban részesült Andrásfalvy Bertalan felszólalásában úgy vélekedett: az iránta megnyilvánuló köszönet és elismerés nemcsak neki, de minden eszmetársának jár.
Azt mondta, már fiatal korában megérezte, hogy a néphagyományban van a jövő, mert „abban megkapjuk azt az útmutatást, amely nemcsak a fizikai megmaradásunkat, de a Kárpát-medence természeti megmaradását biztosítja” – fogalmazott, hozzátéve: hazánk „pusztává, sivataggá lesz, ha nem tanuljuk meg a hagyományból azt, miként kell együtt élni a természettel és egymással”.
Úgy vélte: munkája semmivé lett volna, ha nincsenek társai, ha nem kapott volna segítséget másoktól, ha gondolatai nem találtak volna nyitott fülekre, s ha nem lettek volna követői.
A gálaest során felléptek Baranya, Sárköz, Szatmár és a bukovinai székely falvak hagyományőrző táncosai, mellettük közreműködött Sebestyén Márta, Balogh Kálmán, Pál István „Szalonna”, a magyarpalatkai Codoba Florin és fiai, a Magyar Állami Népi Együttes, a Mecsek, a Nyírség, a Pöndöly táncegyüttesek tagjai, a Vasi Kislegényczéh, valamint további táncos és zenei előadók, egykori néprajzos tanítványok.
A Janus Pannonius Múzeum az eseményt beharangozó korábbi közleményében felidézte: rendszerváltó miniszterként és egyetemi tanárként is ismert Andrásfalvy Bertalan ahhoz a nagy néprajzkutató nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai már nagyrészt nem élnek, és akik útjára indították azt a szemléletváltást, amely elvezetett a Kárpát-medence néptánckincsének mélyebb megismeréséhez, hagyományhű színpadi megformálásához.
A kommüniké szerint ez a szemléletváltás az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzését célzó legjobb gyakorlatok regiszterében 2011 óta a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modelljeként szereplő, idén 50. jubileumát ünneplő táncházmozgalom megszületése szempontjából is meghatározó volt.
