Egyes maja uralkodók hamvait is belekeverhették a gumimasszába a pelota nevű játék labdáinak készítésekor – közölte kedden a BBC , a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészére, Juan Yadeun Angulóra hivatkozva.
Yadeun elméletét annak nyomán fogalmazta meg, hogy emberi hamvakat, gumit, szenet és különböző gyökereket tartalmazó 400 urnát találtak régészek Mexikó déli részén, a Toniná ásatási helyszínen a maja Nap templom alatti kriptában. Az elégetett emberi maradványok új információval szolgálnak az ősi civilizáció halotti rítusairól.
Yadeun szerint a kriptát a holttestek elégetésére használták rituális ceremónia során, s a hamvakból más organikus anyagokkal összegyúrva labdákat készítettek a pelotajátékhoz.
Az ásatási helyszínen egyébként máig megmaradtak egy pelotapálya romjai. Yadeun szerint a pálya kulcsfontosságú helyein talált kővésetek alátámasztják elméletét. A kőfaragások arra utalnak, hogy három uralkodót „a halottak barlangjába vittek az átalakulásukhoz”. Ezek a maja vezetők Kr. u. 722 és 776 között haltak meg.
Yadeun elmondta, hogy az egyiptomiakhoz hasonlóan a maják is próbálkoztak a tetemek megőrzésével, csakhogy itt „más módon alakultak át”. A régész szerint a maják uralkodóik testét egyfajta „életerővé akarták alakítani, amely ösztönzőleg hat a népre”, s ezért keverték hamvaikat a gumiba a labdák készítésekor.
A pelota a Kolumbusz előtti időkben a mai Mexikó és Közép-Amerika területén elterjedt népszerű játék volt, rituális jelentőséggel bírt az azték birodalomban is. A tudósok szerint a játékosok egy kemény gumilabdával játszották, amelyet a váll vagy a csípő segítségével löktek a célba. A szabályokról pontosabb ismeretekkel nem rendelkeznek a kutatók.
