A Költő disznózsírból eredetileg Kosztolányi Dezsőnek a Pesti Hírlapban megjelent írása, amelyben a költő egy hentesüzlet kirakatában álló, disznózsírból formált Petőfi-szobor előtt elmélkedik.
A közelmúltban lengyelül is megjelent Tolnai Ottó Kossuth-díjas vajdasági magyar író Költő disznózsírból című kötete a PIW (Állami Kiadói Intézet) gondozásában.
Mint arról a szerző az MTI-nek beszámolt, Anna Górecka, a magyar szakot végzett szerkesztő, műfordító ültette át lengyelre a 2004-ben készült rádióinterjú alapján született regényt, amely magyarul a Kalligram Kiadónál jelent meg még abban az évben. Tolnai Ottó a 90-es évek háborújából, tragikus perspektívából tekint vissza életére: egy szétesett ország és darabjaira hullott kultúra távlatából. A szerzőt Parti Nagy Lajos író kérdezte, majd az életmű-interjút Tolnai továbbírta, műalkotássá, saját könyvvé formálta.
Ahogy Tolnai Ottó utalt rá, Anna Górecka sokat dolgozott a könyvvel, utószót írt hozzá megmagyarázva néhány kulcsfontosságú dolgot a bácskai világból és eligazítást adott a volt Jugoszlávia irodalmi, művészeti életének érdekes, meghatározó figuráiról. „Megharcolt a könyvemért, pedig többen azt mondták neki, hogy ez nem irodalom, ő amellett állt ki, hogy a helyi történetek megírása maga az irodalom. Góreckát páratlan, önzetlen, ragaszkodó fordítónak tartom” – hangsúlyozta.
A Költő disznózsírból eredetileg Kosztolányi Dezsőnek a Pesti Hírlapban megjelent írása, amelyben a költő egy hentesüzlet kirakatában álló, disznózsírból formált Petőfi-szobor előtt elmélkedik.
Anna Górecka műfordító a Literatura na Swiecie című lengyel világirodalmi – 1974 óta megjelenő, 300-400 oldalas – folyóirat szerkesztőjeként 2009-ben egy számot a vajdasági magyar irodalom bemutatásának szentelt, a következő év végén pedig Tolnai Ottó verseiből, írásaiból jelent meg egy teljes szám, benne részletek a Költő disznózsírból című kötetből.
Górecka 2006-ban találkozott először Tolnai Ottó költészetével és tudta, hogy olyan különleges művésszel van dolga, akit be kell mutatnia a lengyel olvasóknak – fejtette ki a Tiszatájnak adott korábbi interjúban a fordító.
A Költő disznózsírból című könyv lengyel kiadásának címlapja fekete, rajta tárgyak, mint tűkagyló, tölcséres gramofon, lepke, madár, ókori görög férfifej, ezüst kancsó, amelyek utalnak a szerző tárgyakat gyűjtő szenvedélyére.
A lengyel kiadó ajánlója szerint ez a szövegregény változásról, elmúlásról szól és így idézi az írót: „Már semmi sem olyan mint azelőtt.”
Tolnai Ottó arról is beszélt, hogy most adta ki az újvidéki kulturális központ (Kulturni Centar Novog Sada) A tengeri kagyló (Morska skoljka) című kisregényét szerbül Vickó Árpád fordításában. A könyv tavaly jelent meg magyarul a Forum újvidéki kiadó gondozásában.
A szerző a szülővárosa, Magyarkanizsa és a lakhelye, Palics két gondozott parkjának eggyé csúsztatásába helyezi a történetet, amely az alkotás–testiség–művészet jelentéseivel kötődik a Tisza virágzását váró kamasz fiúk mély szexuális élményéhez. Az elbeszélés szellemi hátterében mindvégig ott munkál Cézanne Fekete óra című festménye, amelyen egy nagy, kárminajkú kagyló látható.
Tolnai Ottó következő kötete magyarul a Forum kiadónál jelenik meg. A Kalapdoboz című kötet a szerző képzőművészeti írásait gyűjti össze. Címét a tavasszal elhunyt festőművészbarát, Szikora Tamás inspirálta, aki művészetét a dobozoknak szentelte, és aki szenvedélyesen gyűjtötte is azokat.
Forrás: MTI, Fotó: Karnok Csaba, Délmagyar
{jcomments on}
