Választás előtt áll a falu. A bíró felesége biztosra megy: a választók a zsebében, ő a háttérből irányítja a szálakat és biztos a férje újabb győzelmében. Azzal azonban nem számol, hogy a keresztlánya is beszáll a hatalomért folytatott játszmába és ugyanazokat a fortélyokat veti be, amit a bírónétól ellesett…
Móricz Zsigmond Sári bíró című darabjának története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből?
A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
Ha a választás után (előtt?) van egy kis időd, és van kedved elolvasni Móricz vígjátékát, akkor itt találod.
A darab ebben az atmoszférában kezdődik: (Nyirségi parasztház. Az u. n. „hátulsó ház“; a nappali, lakószoba, rendes, de túlzsufolt; butorokkal és házi lommal tele. A biróné ingvállban sürög-forog, takarit, Veróni egy széken ünneplő ruhában, idegenül megül magának, Pista kukoricza-csutkával játszik a boglyakemencze tövében. Valamennyien az erősen í-ző nyelvjárás szerint beszélnek, a mely itt főbb vonásaiban van jelezve.)
Biróné: Jaj, te Veróni, te Veróni, mi lett belőled Veróni.
Veróni (ijedten): Mi Sári?
Biróné: Hiszen te egész vín asszony lettél! Nem szígyelled magad így megvínűlni?
Veróni (bambán): Isz én nem akartam Sári.
Biróné: Ne busulj Veróni, mi is olyan hegyes kis jányok vótunk
A Komáromi Jókai Színház 2020-as Sári bíró előadását itt nézheted meg:
