Megosztottam egy posztot, ami április 3-án az un. “gyermekvédelmi” népszavazás érvénytelen (szerintem inkább értelmetlen) kérdéseire érvénytelen válaszokat ajánl. A kommentekből látom, sokan nem értik miért értek egyet ezzel – írja Kepes András a Facebook-oldalán, majd így folytatja:.
Egyik politikai oldal választási propagandájának minőségével sem kívánok foglalkozni, de, ami a gyerekeket illeti, elég széleskörű tapasztalataim vannak, és hatgyerekes szülőként, nagyszülőként kevés dolgot tartok fontosabbnak gyermekeink védelménél. Az álkérdések viszont csak arra jók, hogy eltereljék a figyelmet a valódi problémákról, és utána politikai propagandaként lehessen lobogtatni az értelmetlen kérdésekre adott válaszokat.
Kiskorúak nem-átalakító műtétéről szavaztatni, amit nálunk amúgy is törvény tilt, álságos és értelmetlen.
Ami a nemi felvilágosítást illeti egy jól működő családban mindig megoldották ezt, miközben az iskola és az egyházak is kínáltak lehetőségeket, mert hozzáértés híján vagy prüdériából nem minden szülő alkalmas, illetve vállalkozik erre.
A nemi felvilágosítással kapcsolatban személy szerint azt tartom követendőnek, hogy meg kell várni, amíg a gyerek felteszi a kérdéseit. Közvetlen környezetéből, filmekből, tévéből annyi hatás éri a gyerekeket, hogy sok kérdésre várnak választ. Ha viszont a gyerek kérdez, akkor megértőn, elfogadón, szakszerűen és őszintén minden kérdésére tisztességesen válaszolni kell.
Több kommentelő arra bíztat, hogy a tagadás helyett fogalmazzak meg én kérdéseket. Ennek most már legfeljebb annyi értelme van, hogy közösen gondolkodjunk rajta. De legyen:
1) Támogatja-e, hogy a kormány kiemelt figyelmet szenteljen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának, felzárkóztatásának, a gyermekéhínség felszámolásának az esélyegyenlőség érdekében?
2) Támogatja-e hogy a Családvédelmi Szolgálat fokozottabb figyelmet szenteljen a gyermekeket is sújtó családon belüli erőszak felszámolásának?
3) Támogatja-e, hogy a kormány nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse a pedagógusokat, hogy a pedagógusok értelmiségi létüknek megfelelő színvonalon élhessenek és dolgozhassanak, mert gyermekeinknek és az országnak is az az érdeke, hogy az iskolák a legtehetségesebb pedagógusjelöltek közül válogathassanak.
4) Támogatja-e, hogy korszerűsítsék az elavult szemléletű, túlszabályozott magyar állami iskolarendszert, visszaállítsák a tanszabadságot, mert a jelenlegi helyzet azt eredményezi, hogy a tehetősek alapítványi-, illetve magániskolákba viszik a gyerekeiket, külföldi egyetemekre küldik tanulni, a kevésbé tehetős családok tehetséges gyermekei pedig igazságtalan hátrányt szenvednek.
Nekem is lenne még számtalan kérdésem, de tartottam magam a négyhez. De ki-ki egészítse ki a kérdéseket kedvére.
