Lieb Mihály, a 19. század magyar festészetének legünnepeltebb, nemzetközileg is elismert mestere. Ugye így senki nem találja ki, kiről van szó?
Ez a Mihály Munkácson született 1844-ben – így lett később Munkácsy Mihály. 8 éves korában aztán Békéscsabára került, ahol árván asztalos inasként kezdett dolgozni – csak később vált belőle magyar festőművész és még később, – jó száz év múlva, 1951-ben – nevezték el róla a békéscsabai múzeumot.
Így érünk el a mába: újabb 70 év múlva ugyanis a Munkácsy Mihály Múzeum életében az hozta a legnagyobb szabású változást, amikor 2021-ben megnyílt új állandó kiállítás. A kiállítás felépülésével jelentősen átalakultak a múzeum belső terei, az új tárlat pedig több lépésben, újra rendezve mutatja be a gyűjtemény anyagát.
A földtörténet kezdeteitől indul és számos olyan különleges tárgyat vonultat fel, mint például a Szent László pénzeinek hívott – de valójában 40-50 millió éves – nummuliteszek (őskövületek), a régészeti anyagok között látható, legalább ötezer éves, teljesen egyedülálló kevermesi megalit a misztikusan titokzatos ábráival. A múzeum páratlanul szép állat- és növénytani gyűjteménnyel rendelkezik – ritkaságnak számító, a százéves kort is meghaladó Békés megyei leletekkel – igen gazdag a Békéscsaba és a csabai tótok történetét elmesélő néprajzi tárgyak együttese – és ezek bemutatásán keresztül jutunk el oda, hogy a látogató az épület dísztermében végül Munkácsy Mihály műveit is megcsodálhatja. (A múzeum őrzi hazánkban a legtöbb Munkácsy Mihály relikviát, tárgyi gyűjteménye a leggazdagabb.)
Amikor a névadó Mihály testvéreivel árvaságra jutott, Békéscsabára, nagybátyjához került, aki asztalos inasnak adta. A műhelyben hat hosszú évig gyalult, faragott, aztán megismerkedett Szamossy Elek vándor portréfestővel, akitől első leckéit kapta képzőművészetből. 25 esztendős volt, amikor első nagy műve, a Siralomházban elkészült néhány éven belül híres lett, felvette a Munkácsy nevet és külföldre ment. De ünnepelt párizsi festőként is visszajárt Békéscsabára anyai nagybátyjához, Reök Istvánhoz illetve nagynénjéhez, Steinerné Reök Saroltához. (1994 óta az ő egykori házában működik a Munkácsy Emlékház.)
Az interaktív elemekkel kiegészülő új, állandó kiállítás a Múzeum alagsori és földszinti tereit egybefűzve, az épületet körbe járva jut el végül a projekt csúcspontjának is felfogható Munkácsy-kiállításig. Az új kiállítás összességében hozzávetőleg 2500 db tárgyat vonultat fel, ez nemcsak a tárgyak múzeumba szállításakor, de a kiállításba való beépítésekor, elhelyezésekor is több hét megfeszített munkát kívánt. A kiállítás és a Múzeum központi terében bemutatott Munkácsy-tárlaton látható személyes és kultusztárgyak között szerepel például Munkácsy sétabotja, hajtincse, de érmék és kitüntetései is. A korabeli fényképek és Munkácsy festmények bemutatják a festő életútját, a technika pedig a kiállítótérben több oldalról is látványosan támogatja a befogadói élményt. Dinamikus világítástechnikával éleszthetők fel a kiállítótér egyes elemei, szabályozott sorrendben és teljes fényükben jelennek meg a kiállításon bemutatott festmények. Ez kiállítótér centruma, a kiállítás egyik központi eleme: olyan „varázsdoboz”, ami a kiállításon megtett hosszú út ajándéka és eredményeként, mint doboz a dobozban, hologramként is megidézi a fiatal Munkácsy Mihályt, aki békéscsabai élményeiről mesél.
A mai Munkácsy Mihály Múzeum klasszicizáló épületét egyébként az 1899-ben alapított Békéscsabai Múzeum-Egyesület mint a Közművelődés Házát építette fel 1914-re. A munkálatok a helyi építész, Wágner József és Ádám Gusztáv tervei alapján, Békéscsaba anyagi támogatása mellett készült el – az épület kiállításokon kívül előadások, hangversenyek rendezésére is alkalmas nagytermet, könyvtárt és műtermet is foglalt magába. Ezt a felosztott és többféle teret kellett most az új állandó kiállításnak élményszerűen összefűznie.
A kiállítás a múzeum alagsori tereiben a tárgyak bemutatását fókuszba helyező absztrakt kiállítási installációval épült fel, míg a földszinti terekben felépített, tornyok, házak, padlás, falu és város megépített környezeteként látványosan mesél és a kiállítási tartalom szerves részeként segíti a történetmesélést.
A projekt részeként épült meg egy gyerekfoglalkoztató- és egy előadótér is. Itt az előadótér többfunkciósan működhet, ha szükséges, egy mozgatható fallal alakítható át egyszerű közlekedő- és előtérből projektoros mini előadótérré. A gyerekfoglalkoztatóban felépült egy greenbox „mini stúdió” is, ahol a gyerekek akár a kiállításról készült rövid híradókat is készíthetnek.
A Munkácsy Mihály Múzeum tárlata egyszerre és több szinten is fontos üzenetet hordoz. Segíti a helyi értékek tudatosítását, megismertetését, de Békéscsaba és a megye történetének kortárs bemutatásával a múzeum helyét és jelentőségét is megerősíti az országos jelentőségű múzeumok hálózatában. Munkácsy Mihály egyedülálló karrierjének bemutatásával pedig a nemzetközi szintű horizontra is kitekint.
A Munkácsy Múzeum megújulása egyébként egy nagyszabású, Békéscsaba több pontján zajló városi léptékű építkezés fontos része is. A városban megújuló egyéb fejlesztések között érdemes megemlíteni a Munkácsy Emlékház és az Omaszta park megújítását, az Ursziny-Beliczey kúria fejlesztését további közterek és hidak megújítása mellett.
A Munkácsy-negyed projekt a Modern Városok Program keretében zajló projektsorozat, amelynek fókuszában a város és a megye történetét bemutató múzeumi tárlat kiemelt szerepet foglal el.
