Haszán Míra: Spicc/pipa, Móra Könyvkiadó, borító: Müller Péter, Oldalszám: 152, megjelenés: 2021
Az ember általában tizenéves korában döbben rá, hogy ki kell találnia önmagát (persze vannak, akik később, mások meg soha, de őket most hagyjuk).
Mindenki valamilyen. Mindenkinek kell valamilyennek lennie. Ezt várja tőle a családja, a barátai, az iskola, sőt, az egész társadalom. Mi több, a tizenéves is elvárja önmagától, hogy végre önálló karaktere legyen, mert addig a saját helyét sem tudja meghatározni a világmindenségben.
Valamilyennek tehát lenni kell, de vajon milyennek? Kihez, mihez igazodjunk? Ha a család, nagyszülők, szülők olyanok, akikre fel lehet nézni, akkor az ő példájuk jó iránymutató, ráadásul az adott tizenéves rengeteg konfliktust képes így elkerülni. Más esetben a barátok határozzák meg azt, hogy milyennek szeretnének látni minket. Ebben az esetben a végeredmény erősen barátfüggő: válhat a tizenévesből agyontetovált, lázadó punk, divatmániás plázacica, de akár Nobel-díjas csillagász is. Azt hiszem, a mai korban az iskolának van a legkevesebb szerepe abban, hogy a tizenéves milyenné akar válni, bár az oktatási rendszerünknek komoly munkája fekszik abban, hogy a tanulást mindenesetre alaposan megutáltassa vele.
Csapdahelyzet ez, amit tökéletesen ábrázol Haszán Míra első önálló kötete, a Spicc/pipa, ami a Móra Kiadó gondozásában jelent meg.
A regény főszereplője Iza, aki a történet kezdetén éppen betölti 17. életévét, és még nem sejti, hogy csapdában van.
Első pillantásra főhősünk élete tökéletes: szülei szeretik és éppen ezért szinte semmibe nem szólnak bele, Kossuth-díjas prímabalerina nagymamája mindenben támogatja, barátnői – egy ikerpár, melynek tagjai úgy jönnek ki egymással, mint a tűz és a víz – viccesek, segítőkészek és szeretik őt, ráadásul álmai iskolájába, a budapesti balettintézetbe járhat. Egyetlen pici tökéletlenségként említhető az a hihetetlenül helyes, leányszíveket megdobogtató fiú, Tomi, aki szintén a balettre tette fel az életét – ellenszegülve focimániás apjának –, ám aki sehogy sem akarja észrevenni a mi Izánkat. Ne gondoljuk azonban, hogy Haszán Míra főszereplője majd épp ezen fog keseregni! Sokkal értelmesebb, céltudatosabb lány ő annál, hogy egy közömbös fiú miatt feladja legfőbb álmát: ő akarja eltáncolni a Diótörőben Mária hercegnő szerepét.
Hol itt az a rettegett csapdahelyzet; merül fel a jogos kérdés?!
Mivel Haszán Míra nagyon rafinált, ügyes dramaturgiai érzékkel építette fel a regényt, ezért az olvasó az első fejezetekben egy közel ideális sorsot ismerhet meg, ám aztán elkezdenek kipotyogni azok a bizonyos csontvázak a szekrényből. Izának, a főszereplőnek hamarosan rá kell döbbennie, hogy a környezetében mindenki a saját képére akarja őt formálni, és ennek érdekében semmilyen aljasságtól, cselszövéstől, zsarolástól sem riad vissza. Mária hercegnő szerepéért olyan kicsinyes, rosszindulatú harcba kell bocsátkoznia, amit minden porcikája utál. A regény hangulata nagyon finoman, szinte észrevétlenül válik egyre sötétebb tónusúvá, az olvasó pedig azon kapja magát, hogy már-már megkedvelt főhősének az életéért kell aggódnia. Izától mindenki akar valamit. A nagymamája önmagát akarja újrateremteni benne, és ezért semmilyen módszertől nem riad vissza – még attól sem, hogy saját unokája életét kockáztassa! Barátnői egy ideig segítik ugyan, egyikük még önmagát is beáldozza Iza álmai kedvéért, de amikor ő egyetlen alkalommal másként viselkedik, mint ahogy elvárják tőle, azonnal ellene fordulnak. És persze ott van a fiú – mert egy tizenéves lányról szóló történetben mindig ott van egy fiú –, aki váratlanul mégiscsak észreveszi Izát, ám jó darabig nem tudni, hogy ezt őszintén, tiszta szívből, vagy – mint mások – csupán önös érdekből teszi-e.
Haszán Míra első regénye valójában egy jól felépített, alaposan átgondolt filmnovella. Olvasás közben olyan érzésem volt, mintha mozit néznék: a fejezetek önmagukban egy-egy azonnal leforgatható snittet adnak ki, amitől a regény rendkívül jó ritmusú, feszültséggel teli, izgalmas, modern művé válik.
Iza története a mai és a mindenkori tizenévesek története. Milyen legyek, kivé váljak én? Meddig mehetek el saját egészségem és erkölcsi érzékem figyelembevétele nélkül a másoknak való megfelelésben? Mi a fontosabb: a saját vágyaim elérése, vagy mások rám kényszerített akarata, amit csak azért kéne elfogadnom, hogy szeressenek és ne lökjenek ki maguk közül?
Haszán Míra első önálló kötete rendkívül ígéretes kezdet, a célkorosztály és a nyitott felnőttek minden szavát érteni és szeretni fogják. Most jöhet a szerző számára a tapasztalatgyűjtés, maga az Élet, ami remélhetőleg további hasonlóan fontos regényeket terem majd az olvasók számára.
