A brassói születésű Lifka Sándor alig volt húszéves, amikor 1900-ban filmet készített Gödöllőn I. Ferenc Józsefről és feleségéről, Erzsébet királynéról.
Bemutatták Siflis Zoltán Szabadkai filmalkotók arcképcsarnoka című könyvét a vajdasági Palicson rendezett 19. Európai Filmek Fesztiválja kísérőrendezvényeként.
A szabadkai dokumentumfilmes elsősorban Lifka Sándornak, a szabadkai filmművészet úttörőjének akart emléket állítani a most kiadott könyvvel. A kislexikonban azonban helyet kaptak Lifka követői is, azok az alkotók, akik bár jelentős műveket hoztak létre, mégsem kerültek be a köztudatba.
Szükség lenne egy alapos filmarchívumra – mondta el a Balázs Béla-díjas filmrendező, a lexikon szerzője, a Magyar Szó című napilapnak adott interjúban, amely a vajdasági magyar újság honlapján olvasható.
„Minden alkotó mögött egy érdekes életút rejlik. Kínkeservesen lehet ugyanis manapság érdemleges filmes életművet létrehozni, különösen ha az illető helyben marad” – fogalmazott az interjúban Siflis Zoltán.
A szerző fontosnak tartaná megteremteni a lehetőséget arra, hogy a könyvben ismertetett alkotásokat az érdeklődők meg is tekinthessék. Ezért azt reméli, hogy könyve ráirányítja a figyelmet azokra a szabadkai filmekre, amelyekről sokszor azt sem tudni, hol porosodnak. Siflis Zoltán könyvét a szabadkai Szabadegyetem adta ki.
A brassói születésű Lifka Sándor alig volt húszéves, amikor 1900-ban filmet készített Gödöllőn I. Ferenc Józsefről és feleségéről, Erzsébet királynéról. Később „mozgófénykép-vállalatot” alapított és testvérével, Lifka Károllyal filmeket vetítve bejárta a Monarchia városait.
A készen vásárolt alkotások bemutatása mellett a fivérek maguk is filmet készítettek ott, ahol jártak és levetítették a helyi publikumnak. Lifka Sándor egyik szabadkai útján ismerkedett meg későbbi feleségével, Beck Erzsébettel. A kassai és szegedi állandó filmszínház mellett 1910-ben Lifka Sándor Szabadkán is megnyitotta az első állandó mozit.
A két világháború között felesége és édesanyja működtette tovább a szabadkai filmszínházat, ő pedig villamossági üzletet és filmforgalmazó vállalatot nyitott. Utolsó éveit a vajdasági Bácsszőlősön töltötte, ahol saját pénzén kialakította a település első moziját. 1952-ben hunyt el, síremlékén ez áll: A kinematográfia közép-európai megismertetője. Róla nevezték el a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál egyik díját.
Forrás: MTI
{jcomments on}