Hosszan tartó betegség után, 57 éves korában kedden elhunyt Winand Gábor zenész, énekes, tanár és zeneszerző. A hírt zenésztársa, Balázs Elemér is megerősítette.
Winand Gábor 1964-ben született Budapesten, zenei tanulmányait klarinéton kezdte, majd az általános iskola elvégzése után az éneklés felé fordult. 19 éves korában felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola dzsesszének szakára. Az iskola elvégzése után Babos Gyula zenekarába került.
1990-ben ismerkedett meg Gadó Gáborral, akinek Joy nevű zenekarával kezdett dolgozni, számos fesztiválon mutatkoztak be sikerrel. Később sokat játszott a szaxofonos Dés László vezette Trio Stendhallal, a harsonás Gőz László vezette ESP zenekarral, illetve Vukán György zongoristával. Időközben hangszeres képzését folytatva, megtanult szaxofonon, majd fuvolán is játszani.
2001 óta volt tagja a Balázs Elemér Groupnak, amellyel két lemezt is készített, fellépett a londoni és a skopjei dzsesszfesztiválon, valamint több európai városban. Szintén 2001-ben a Magyar Rádió énekversenyén zsűritagként vett részt. Játszott a Bosambo zenekarban; a kubai énekesnő, Elsa Valle együttesében, valamint saját csapatában, a Winand Quartetben. Az utóbbi években ismét együtt játszott Gadó Gáborral, akivel saját neve alatt megjelenő lemezeit készítette. Corners of my mind című albuma 2002-ben az egyik legnívósabb dzsesszmagazin, a francia Jazzman Choc de l’année díját nyerte el, amelyet az év legkiemelkedőbb lemezeinek ítélnek oda.
Saját lemezeinek anyagával számos fesztiválra kapott meghívást Franciaországba. Az énekes világnagyságokkal játszott együtt, köztük Al Jarreau amerikai énekessel, Steve Coleman és Charlie Mariano szaxofonossal.
Winand Gábor korábban az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az improvizáció nyújtotta szabadság a szívből és a fejből jön, először belül születik meg, onnan viszi át a zenész a hangszerébe.
„Nem vagyok kifejezetten énekes, inkább olyan zenész, akinek a hangszálai a hangszerei. Mindig izgatott, miként improvizál egy szaxofonos, egy gitáros, egy zongorista, és azt hogyan tudom átültetni az én hangomra. Nekem a dzsessz valami olyasmit jelent, mint ami az ismert sztenderd, az I’ve Got You Under My Skin címe: a bőröm alatt érzem, nagyon az enyém”