Ki volt Molière? Mindenki, aki legalább fél füllel odafigyelt az iskolában, egyből rávágja: drámaíró. Aki ennél is jobban hegyezte a fülét, annak eszébe juthatnak olyanok is, mint barokk kor, XVII. század, a Napkirály udvara, a modern kőszínház kezdetei. Az igazán fanatikusoknak pedig ezerféle kép villanhat be egyszerre: régmúlt diákszínpadok izzadó tenyerű emléke, húsbavágóan aktualizált színházi élmények színe-szaga-íze, sőt, akár Spiró György és Mihail Bulgakov is.
Bizony, Molière nevével olyannyira összefonódott az olvasandó drámaszöveg és a szöveges színpadi mű, hogy a legtöbbünknek eszébe sem jut: ezek a komédiák eredetileg zenés darabok voltak. A comédie-ballet-nak nevezett műfajt Molière egy véletlen folytán találta fel. Ugyanis 1661-ben megbízást kapott egy szöveges dráma és egy balett külön-külön bemutatására. A társulat túl kicsi volt mindehhez, eleinte nem ment jól a munka – viszont Molière hamar rájött, hogy jobban jár, ha inkább összevonja a két feladatot. Így született az első comédie-ballet, Les Fâcheux címmel.
Egy új műfaj bevezetése mindig bátor lépés, sosem lehet tudni, hogy reagál majd a közönség (pláne a főúri mecénás!), de Molière ezúttal jó lóra tett. A balettrajongó királynak kifejezetten tetszett, hogy kedvenc műfaja az akkortájt amúgy is éppen (újra)formálódó szöveges színházzal keveredik, így a zenés-szöveges előadások hirtelen divatba jöttek. Molière a kor nagy zeneszerzőinek közreműködésével még további tizenkét comédie-ballet-t írt megrendelésre, amíg 1673-ban meg nem halt.
A Müpa Home csütörtöki műsorában Gabriel Bebeșelea karmester, az ő Musica Ricercata nevű formációja, valamint a szoprán szólista Rodica Vica ezeket a drámaíró-zeneszerző kooperációkat tárja elénk. A 2017-ben alakult együttesnek éppen az a szándéka, hogy aprólékos történelmi hitelességgel idézze fel a régizene hangzását, körülményeit, a műfajok keveredését. A most látható koncertfelvétel eredetileg a 2018-as Régizene Fesztivál programjában szerepelt. És valóban, olyan zeneszerzők munkáit hallhatjuk itt, akikkel saját jogon is rendszeresen találkozunk koncerttermekben, operaszínpadokon és fesztiválokon; most pedig újra összekerülnek régi barátjukkal, Molière-rel, és más híres szövegírókkal is.
Az első három zenemű Molière és Jean-Baptiste Lully együttműködésének állít emléket. Első közös munkájuk után, amely az imént említett Les Fâcheux volt, még többször is dolgoztak együtt: a koncerten ezek közül Az úrhatnám polgár, A szerelem mint orvos, valamint a Dandin György, avagy a megcsalt férj című művekből hallhatunk részleteket. Ezután Molière egy másik partnere, Marc-Antoine Charpentier következik: ő szerezte annak a Képzelt betegnek a zenéjét, amelynek előadásán Molière a színpadon rosszul lett, majd meghalt. Most nemcsak ezt, hanem egy másik művet, A kénytelen házasságot is hallhatjuk a két alkotó közös műhelyéből.
Ugyan Molière-től ezen a ponton el kell búcsúznunk, de a koncertnek még nincs vége! Csak egy kicsit előreszaladunk az időben, hogy a kora XVIII. századi barokk zenébe-szövegbe is belekóstolhassunk: két olyan mű hangzik majd el, amelyeket a zeneszerző Jean-Philippe Rameau személye köt össze, és mindkettőt 1745-ben mutatták be eredetileg. A Platée című opera librettistája a kor népszerű komédia- és paródiaírója, Adrien-Joseph le Valois d’Orville. Ezt tartják Rameau egyik legnépszerűbb operájának, amelyet még olyan kortársak is dicsértek, akik egyébként ki nem állhatták a zeneszerzőt és a többi munkáját. A navarrai hercegnőnek pedig, amely Lajos trónörökös eljegyzését ünnepli Mária Terézia Raffaela spanyol infánsnővel, nem más írta a szövegét, mint Voltaire.
Három zeneszerző, három szövegíró, hét egészen különleges kooperáció. A Musica Ricercata jóvoltából életre kel a történelem – amely ezúttal egyszerre zenetörténet, színháztörténet, és talán műnemeken átívelő barátságok, korszakokon átívelő inspirációk története is.
Az ingyenes közvetítés 2021. április 29-én, 19:30-as kezdettel tekinthető meg a Müpa honlapján és YouTube-csatornáján.
