Kiss László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az év csillagászati eseményeiről beszámolva elmondta: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a „nyertes” a NEOWISE üstökös lett, amely június-július fordulóján szép hosszú csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton.
A bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Így például a Jupiter és a Szaturnusz is már feltűnő volt, mivel a nyár közepén került mindkettő szembenállásába a Nappal, ami azt jelentette, hogy egész éjjel látszottak.
Ezt követően a két óriás bolygó egyre közelebb került egymáshoz, december végén volt az együttállásuk a kora esti égen. A két bolygó közelsége „rekonstruálta számunkra” a betlehemi csillagot, ugyanakkor december 21-i különleges bolygóállást sajnos szinte senki sem láthatta Magyarországról.
Eközben volt egy Mars-oppozíció is októberben, amely lehetővé tette, hogy nyáron három Mars-szonda is elinduljon a vörös bolygóhoz. Ezek a szondák februárban érkeznek meg a Marshoz.
A csillagász a 2020-as év csillagászati eseménye között felidézte azt is, hogy 44 évvel a Holdról legutóbb kőzetmintát a Földre juttató holdszonda után most egy kínai űreszköz indult a Hold felé, hogy aztán 2 kilogramm holdi anyagmintával térjen vissza bolygónkra.
A Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor Az év ismeretterjesztő tudósa díjról elmondta: kötelességének érzi az ismeretterjesztést, a csillagászat azon tudományok közé tartozik, amelynek az eredményeit szinte senki sem érti, de szinte mindenkit érdekelnek például a fekete lyukak, az ufók, az exobolygók vagy az ősrobbanás.
