A Müpa virtuális adventi kalendáriumának hatodik ablaka mögött rejtőző karácsonyi kisfilm a zene és a művészet felemelő erejét mutatja meg. A megható, könnyes-mosolygós alkotás egy kislány és egy mágikus hangversenyzongora különleges barátságát meséli el, és az ünnepi időszakba is elhozza azt varázslatot, amelyet a Müpa programjai jelentenek egész évben a közönségnek – online és offline egyaránt.
A filmben megszólaló művek Liszt Ferenc tizenkét zongoradarabból álló sorozata, a Karácsonyfa-ciklus darabjai, a Psallite és az Adeste Fideles címet viselő alkotások átdolgozásai. Az eredeti darabokat a már idősödő Liszt az unokájának, Danielának írta, a kisfilmben hallható változatokat pedig a Solaris zenekarból is ismert Erdész Róbert írta át azzal a céllal, hogy a bennük található hangtávolságok a gyerekek számára is könnyedén megszólaltathatóak legyenek a zongorán.
A film kevesebb mint öt perc hosszúságú, mégis egy egész univerzumot villant fel. Rendezője a Balázs Béla-díjas Szász Attila, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint A berni követ, a Félvilág vagy az Örök tél. Vele beszélgettünk a karácsonyi kisfilmről, a Müpa-élményről és egy különleges filmtervéről.
Hogyan alakult ki a karácsonyi kisfilm témája, a kislány és a csodazongora barátsága?
Az ötlet nem tőlem származik, hanem Récsán Gábortól, a Müpa marketingvezetőjétől. Én a rendezői elképzelésemben tettem javaslatokat a történet egyes elemeire vonatkozóan, amelyek elnyerték a Müpa csapatának tetszését. Innentől aztán a forgatókönyv folyamatosan formálódott az előkészületek, a forgatás, sőt, a vágás alatt is, akárcsak egy igazi játékfilm esetében. Valódi közös szülés lett a vége, amelybe mindenki beletette a magáét.
A film eleje thrillert vagy noirt sejtet – meglepő választás egy könnyes-mosolygós karácsonyi filmhez.
Ez a baljós, thrilleres hangulat nem volt szándékos. Mi csak azt szerettük volna megmutatni, hogy a színpad alatt, elzárva a rivaldafénytől és a közönségtől, mennyire magányos tud lenni egy zongora élete, akármennyire otthonos is a környezete. Különösen egy olyan időszakban, amikor nincsenek koncertek. Ezen változtat a főszereplő kislány felbukkanása, és innentől a színekkel együtt a film hangulata is megváltozik, melegebb, barátságosabb lesz.
A film elkészítésekor figyelembe vette a vírus okozta, korábban nem ismert, különleges helyzetet? Hatott a hangulatára, mondanivalójára, képi világára a Covid-válság, vagy a járvány nélkül is pont így rendezte volna meg?
Csak annyiban hatott a film képi világára és a hangulatára a járvány, amennyire a zongora fentebb is ecsetelt, koncert nélküli időszakát ennyire magányosnak és sötétnek ábrázoltuk.
Mit jelent Önnek a Müpa?
Kultúrát, művészetet, a legmagasabb színvonalon. Nem túlzás a név, a Művészetek Palotája, még ha a nevét időközben Müpára változtatta is.
Milyen emlékezetes előadás vagy esemény jut eszébe először, ha a Müpára gondol?
Keith Jarrett két koncertje. A 2016-os pont mostanában jelent meg dupla lemezen Budapest Concert címmel.
Ha nagyjátékfilmet forgatna, amelyben a Müpa lenne a fő helyszín, milyen műfajú filmet rendezne, ki lenne a főszereplő, és mi lenne a történet?
A zenészek világa rendkívül izgalmas, egy Whiplash-szerű történetet nagyon szívesen forgatnék a Müpában, mondjuk egy női csellistáról. Bár az igazat megvallva, ezt a kis karácsonyi filmet is akkora élvezet volt ott forgatni, hogy szívesen kibővíteném a zongora és a kislány barátságának történetét egy nagyjátékfilmmé.
Mivel pótolja most a mozi, színház, koncertek hiányát?
Streaminggel. Filmeket, sorozatokat, színdarabokat és koncerteket is most – jobb híján – online nézek. Többek között a Müpa oldalán is.
Az újranyitás után kit szeretne a legjobban látni/hallani a Müpa színpadán?
Bárkit. A lényeg, hogy minél hamarabb jöjjön.
