Munkalehetőséget, de méltóságteljes munkavégzést és nem „rabszolgamunkát” szorgalmazott mindenki számára Ferenc pápa május 1-jén, munkás Szent József egyházi ünnepnapján.
A vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában pénteken bemutatott misén Ferenc pápa a dolgozókért imádkozott annak érdekében, hogy „senki se maradjon munka nélkül, és mindenki igazságos bérezésben részesüljön, anélkül, hogy le kellene mondania a munka méltóságáról és a pihenés szépségéről”.
Az egyházfő az ember hivatásának nevezte a munkavégzést, amellyel alkotni képes, valamint fenntarthatja családját is.
„Az ember alkotó és munkájával alkot (..) jót és szépet”
– mondta a pápa, hangsúlyozva, hogy a munka ezzel együtt az embernek méltóságot is ad.
Egy munka és bevétel nélkül maradt családapa példáját idézte, aki a szegénykonyhán azt mondta, nem kenyeret kér, hanem lehetőséget arra, hogy maga keresse meg ugyanezt.
„A munka méltósága sajnos el van taposva (…) ma is sokan rabszolgaként dolgoznak, akiktől elvették a munka szabadságát”
– jelentette ki Ferenc pápa, azokra utalva, akik
„a túlélésért dolgoznak, kényszermunkát végeznek, igazságtalan körülmények között, rosszul vannak fizetve”.
A pápa a napi munkából élőket említette, akiket „minimális bérért nem nyolc, hanem tizenkettő, akár napi tizennnégy órán át dolgoztatsz” – fordult egy képzeletbeli munkaadóhoz. A társadalombiztosítás és nyugdíj nélküli bejárónőket is említette.
„Ez nemcsak Ázsiában történik így, hanem itt, hozzánk közel is”
– hangoztatta. Úgy vélte, a mai munka világa „diktátor – rabszolga” kapcsolatra süllyedhet.
Ellenpéldaként azokat a vállalkozókat hozta fel, akik dolgozóikról gyermekként gondoskodnak. Akik úgy gondolják, hogy ha valakit elbocsátanak, az olyan mintha saját magukkal tennék ugyanezt.
Ferenc pápa azt kérte a munkások védőszentjeként tisztelt Szent Józseftől,
„segítsen küzdeni a munka méltóságáért, azért, hogy mindenkinek legyen munkája, és méltóságteljes legyen. Ne rabszolgamunka”.