Shahid Nadeem pakisztáni drámaíró fogalmazta meg üzenetét az idén a március 27-i színházi világnap alkalmából.
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezéseként 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el több mint húsz ország színpadain.
„Jelenleg az egész világot sújtó koronavírus-járvány miatt küzdelmes napokat élünk, így a színházi világnapi üzenetnek még nagyobb a jelentősége”.
A magyar hagyományok szerint ezen a napon az előadások előtt elhangzik az üzenet. Erre most nincs lehetőség, ezért Jordán Tamást, a nemzet színészét kérték meg, hogy olvassa fel Shahid Nadeem pakisztáni drámaíró üzenetét, amelyet minden magyar színházhoz és szakmai szervezethez eljuttattak. A teljes szöveg és a felvétel az interneten – többek között a Magyar Színházi Társaság honlapján – érhető el.
Shahid Nadeem A színház mint szentély című írásában úgy fogalmaz: amikor a jelen kihívásaira összpontosítunk, tulajdonképpen megfosztjuk magunkat attól a mélyen felkavaró lelki élménytől, amit a színház nyújtani képes.
A mai világban, amikor elhatalmasodik a vallási fanatizmus, a gyűlölet és az erőszak, amikor bolygónk egyre súlyosabb klímakatasztrófa felé sodródik, meg kell találnunk a módját, hogy újra visszanyerhessük spirituális erőinket. Nemcsak a közönyt, a reményvesztettséget, a pesszimizmust és a kapzsiságot kell legyőznünk, de vállalnunk kell a világunk és a bolygónk iránti felelősséget is.
„A színháznak nemes és fontos szerepe van azon energiák felszabadításában és mozgósításában, amelyek megakadályozhatják, hogy az emberiség szakadékba zuhanjon”
– hangsúlyozza az író.
Mint kiemeli, a színház képes a színpadot szakrális térré változtatni. Dél-Ázsiában a művészek mély alázattal érintik meg a színpad deszkáját, mielőtt fellépnek rá. Ebben az ősi hagyományban összefonódik a spiritualitás és a kultúra – írja.
„Ideje helyreállítani ezt a szoros kapcsolatot művész és közönsége, múlt és jövő között”
– fogalmaz, hozzátéve, hogy a színházi alkotás szent tevékenységgé válhat, a színészek megtestesülései lehetnek az általuk játszott szerepeknek.
„A színháznak megadatott a lehetőség, hogy szentéllyé váljon”
– zárja szavait.
Shahid Nadeem elismert pakisztáni drámaíró az ország egyik legfontosabb kulturális intézménye, a pandzsábi Kortárs Színház művészeti vezetője. 1947-ben született Kasmírban, Lahoréban nőtt fel, pszichológiát tanult a Pandzsábi Egyetemen. Első darabját még diákként írta, de csak később, Londonban, politikai száműzetése idején kezdett komolyabban foglalkozni a drámaírással.
Több mint ötven darab szerzője, pandzsábi és urdu nyelven ír. Eddig háromszor börtönözték be politikai okokból a különböző katonai kormányzatoknak való ellenszegülés miatt. Börtönévei alatt is írt, ezeket a darabjait rabtársaival adta elő.
Darabjait számos pakisztáni és indiai színház játssza, de London és New York mellett sok európai nagyvárosban is műsorra tűzték műveit. Darabjaiban fontos, kényes és olykor tabunak számító társadalmi kérdéseket feszeget, olyanokat, mint a vallási szélsőségesség, a nők elleni erőszak, a kisebbségek kirekesztése vagy a véleménynyilvánítás szabadsága.
A kortárs társadalmi kérdéseket és politikai témákat általában a hagyományos népies formákkal ötvözi, egyszerre szórakoztatóan és intellektuálisan izgalmasan – olvasható a közleményben az alkotóról, aki színházi munkássága mellett szépírást tanít.
A világnap alkalmából több szervezet is szakmai díjakat ítélt oda. A MASZK Országos Színészegyesület és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat az idén Éless Béla színművész nyerte el. A pályakezdő tehetségek elismerésére létrehozott Soós Imre-díjat Zsigmond Emőke, az Örkény Színház társulatának tagja és Király Dániel, a K2 Színház művésze veheti át. Az elismeréseket a díjazottaknak egy későbbi időpontban, egy általuk játszott előadás után a színpadon adják át.
A világnap alkalmából a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központjának elismerését, a Hevesi Sándor-díjat is odaítélik. Az elismeréseket a kialakult helyzetre való tekintettel későbbi időpontban adják át.
