Johanna Sinisalo: A Nap magja [Auringon ydin] – Metropolis Media Group / Galaktika Fantasztikus Könyvek – fordította G. Bogár Edit – 352 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-615-5859-43-4
Valamikor, a XIX. század folyamán (a regénybeli) Finnország „fejlődése” elvált a világ többi részében zajló társadalmi változástól. Ez persze csak komoly bezárkózás mellett valósulhatott meg. Az A NAP MAGJA című regény ebben a szokatlan „alternatív” Finnországban játszódik, ahol tilos minden, ami függőséhez vezethet (beleértve a számítógépet, a mobiltelefont, a kávét, és az üldözendő drogként számon tartott csilipaprikát is.)
„Gustaf Johansson kuopói püspök már 1885-ben megírta a püspökséghez tartozó papságnak, hogy a női emancipáció egyfajta lázadás az Isten által teremtett világrend ellen, és mint ilyen, végzetes és romboló hatással van a női nemre és az egész társadalomra.
Ugyanebben az időben G. af Geijerstam svéd író még jobban megvilágította a megfelelő és harmonikus társadalomról szólő jelenlegi értelmezésünk alapjait azzal, hogy nyilvánosan megmutatta, mennyire nehéz a nőknek felfogni, milyen problémákat és nehézségeket okozhat a férfiaknak az önmegtartóztatás követelése. […] A fajfenntartási és termékenységi folyamatban a férfi aktív és kezdeményező, a nő pedig passzív és elfogadó.”
– olvashatjuk a könyvben idézett „Az emancipáció és a hímvessző életereje”című dokumentumban. S valljuk be, nem is nagyon csodálkozunk, hiszen az ilyen és ehhez hasonló kijelentések – ha megbotránkozást és jogos felháborodást is keltenek – ma sem elképzelhetetlenek (nem egy regényben, hanem itt, a valóságtól elrugaszkodni készülő valóságos Magyarországon).
- KDNP-s kulcsregényt adott ki a Galaktika? Eljött a Gőzkorszak!
- A legsötétebb jövő… InterZóna
- A tudományos párválasztás rémálom!
- Intelligens életformára bukkantak Európa mélyén
- Lenyűgöző a trilógiává terebélyesedett magyar sci-fi!
- Kitől tanulták a prágai örömlányok az orális örömszerzést?
Johanna Sinisalo regénye arra tesz kísérletet,
hogy feltárja, milyen eredményre vezet(het), ha egy társadalom magáévá teszi és gyakorlatba ülteti az ilyen jellegű eszméket. A napjaink (regénybeli ) Finnországában játszódó történet szerint a társadalom-átalakító kísérlet eredményre vezetett, s a tudatos „tenyésztés” és nevelés eszközeivel sikerült a nőket szép, szexuális szempontból vonzó, engedelmes segédeszközzé tenni. Persze – és nem csak a regény, de valószínűleg a valóság is így működik –, ilyen ideális állapotra való törekvés közben mindig „porszem” kerül a gépezetbe. Hiszen az emberek nem egyformák. S ha akad egyetlen nő – ő a regény főhőse – aki nem annyira buta, mint amennyire azt a társadalom megkövetelné, akkor – a rejtőzés és álcázás ellenére – az egyén szükségszerűen szembekerül a társadalommal.
A könyv, amellett, hogy elmeséli a csilifüggő és gondolkodó(!) lány(!) hallatlan izgalmas történetét, azért is kiemelkedő, mert Johanna Sinisalo „forrásmunkák” segítségével rémületes pontossággal mutatja meg, hogy miként jön/jöhet létre – lépésről-lépésre – egy önmagát becsapó, a valóságtól teljesen elrugaszkodó társadalmi berendezkedés. Mely szükségszerűen csak kevesek számára élhető. Ebben a konkrét esetben csak a férfiak – de nem minden férfi! – számára.
A regény, miközben a cselekmény egy eltűnt ikertestvér felkutatása, egy drogtermelő csapat kalandjai, és a töklétes csili utáni kutatás körül forog, egyetlen pillanatra sem lesz unalmas. Sőt, didaktikus sem! Az A NAP MAGJA úgy szórakoztatja, az olvasót, hogy szinte észrevétlenül ráveszi arra, hogy állást foglaljon a mai világ fontos kérdéseinek ügyében.
S hogy miért pont a csili?
Aki szereti, az tudhatja, aki nem szereti, az sejtheti, hogy mások miért kedvelik/rajongják:
„A múltban minden kultúra tudott azokról a dolgokról, amelyeket a túlzásba vitt racionalizálás és az élet misztériumának csökkentése kémiává és fizikává redukált. A csili azért jött Európába és Finnországba, mert ide kellett jönnie. […] Garcilaso de la Vega már 1609-ben leírta az európaiaknak, hogyan imádták istenként az inkák a csilit. A neve Agar-Uchu, azaz Csili testvér volt. Agar-Uchu volt az egyik az inkák teremtéstörténetének négy mitikus testvére közül.”
(Mellesleg, a cikk címét igazolandó: a regény első mondataiból kiderül, a főszereplő, aki csilifüggő, és emiatt az ízlelőbimbói már hozzászoktak az erős ingerekhez, tényleg a szeméremajkain teszteli, hogy mennyire erős az „áru”…)
