Egyre növekvő munkaerőhiány van a filmiparban – mondja Salamon András rendező, forgatókönyvíró, egyetemi oktató, a Lumiere Filmiskola egyik alapítója. Az intézmény tízféle képzést kínál azoknak, akik a filmszakmában szeretnének elhelyezkedni. Novemberben indul a vágás és a forgatókönyvírás alapjai kurzus, melyekre még nem késő jelentkezni, sőt, a Lumiere Filmiskola ösztöndíjprogramot is indított hátrányos helyzetű fiataloknak, akik a sikeres felvételi beszélgetés után térítésmentesen vehetnek részt a képzésen. Hogyan kerülnek be az iskola tanulói a szakma vérkeringésébe? Mik a jó filmes szakember legfontosabb ismérvei és melyek az intézmény legnépszerűbb kurzusai? Salamon Andrással beszélgettünk a Lumiere Filmiskoláról és a magyar film helyzetéről. Interjú.
– Mi volt a koncepció a Lumiere Filmiskola megalapításakor?
Volumenét tekintve a magyar filmipar az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt. Sok amerikai, nyugat-európai és ázsiai film, tévésorozat készül Magyarországon, melyeket a magyar filmipar magas szinten ki tud szolgálni. De ez a tendencia csak akkor folytatódhat, ha komoly erők mozdulnak meg a szakemberek utánpótlásában, képzésében. Jelenleg komoly munkaerőhiány van a filmiparban. A Lumiere Filmiskola elsősorban nem művészeket, hanem szakembereket képez. Olyan szakembereket, akik akár a tanulmányaik közben is bekerülhetnek valamelyik hollywoodi filmbe gyakornokként, ahol imdb-creditet is kapnak, ami a legfontosabb nemzetközi referencia. Az iskola után pedig versenyképes fizetésért dolgoznak, szinte azonnal.
– A hazai filmiskolák jelentős része nem biztosít elegendő gyakorlati képzést. A Lumiere Filmiskola miképp tudja lehetővé tenni a tanulóinak, hogy megfelelő gyakorlati tudást kapjanak a kurzus alatt?
Jelenleg a hat szakunkon (vágóasszisztens, segédoperatőr, focus puller, produkciós asszisztens, rendezőasszisztens, scripter) mintegy 60 tanulója van az iskolának. A hallgatók interaktív előadásokon megtanulják, hogyan készül a film. Az általános filmszakmai ismeretek nagyon fontos részét képezik a kurzusnak. A tanulók nem csupán saját leendő szakmájukat ismerhetik meg, hanem átfogó és alapos ismereteket szereznek a filmkészítés teljes folyamatáról. Az általános filmszakmai oktatás mellett a hallgatók részt vesznek szakmai órákon is, melyek két részből állnak. Az elméleti oktatás minden szakon kiemelten fontos; ezek tanulható, fejleszthető kompetenciák. A szakmai oktatás gyakorlati része szakonként más és más. A vágóasszisztensek például az iskola vágótermében, a hollywoodi szakemberek által is használt szoftveren, AVID-en dolgozhatnak. Azt a professzionális technikát biztosítjuk számukra, melyekkel majd az iskolából kilépve, munkájuk során is dolgozniuk kell. A segédoperatőrök és focus pullerek Közép-Európa egyik vezető filmes rentál cégéhez, a Vision Team-hez járnak gyakorlatra, ahol a legnagyobb nemzetközi produkciók által is használt kamerák, kameramozgató eszközök, objektívek, lámpák összeszerelését, használatát gyakorolják.
– Jellemzően milyen korosztály jelentkezik a Lumiere Filmiskolába?
Tanulóink többsége 20-30 éves. Sok a diplomás, akik pénzügyi, művészeti területről érkeztek. Akadnak olyan jelentkezők, akik már elindultak a pályán, de úgy érzik, a szakmai tudásuk nem elegendő.
– Melyek a legnépszerűbb szakok?
A rendezőasszisztens, a vágóasszisztens és a focus puller. De nagy az érdeklődés a produkciós asszisztens kurzusra is, ami az egyik legjobb belépő a film világába, és jelenleg szintén hiányszakmának számít.
– Akik rendezőasszisztensnek vagy vágóasszisztensnek jelentkeznek, gondolom, idővel rendezők és vágók szeretnének majd lenni.
Mivel kevés az igazán magasan képzett rendezőasszisztens és vágóasszisztens, ezért aki ezt a szakmát választja, sokáig dolgozhat versenyképes fizetésért komoly nemzetközi produkciókban. Az iskolánkban tanító rendezőasszisztensek 10-20-30 éve vannak a szakmában, és hol a Szárnyas fejvadászban, hol a Saul fiában dolgoznak első asszisztensként.
– Hogyan kell elképzelni a vizsgákat?
Minden tanuló elméleti vizsgán vesz részt a képzés végén. Bizonyos szakokon gyakorlati vizsgát is kell tenniük a hallgatóknak. Emellett tavaly óta mindenki készít egy 2-3 perces vizsgafilmet az iskolai filmszemle keretén belül. A legutóbbi fesztiválunk témája „A nő” volt és nagyon szép filmek születtek.
– Adva vannak az iskolában leendő vágók, rendezőasszisztensek, operatőrök, forgatókönyvírók, stb. Egy közös nagyjátékfilm elkészítése nem esett még szóba?
Fantasztikus, hogy ezt most megkérdezi, mert éppen ma fogok erről beszélni az iskola alapítójával, Jávor Tamás barátommal. Nagyon erős kohéziós hatása lenne, ha az intézmény keretein belül elkészülhetne egy nagyjátékfilm. A konkrét tervek megvannak, és annyit mondhatok, nagy hatású film lesz.
– Az Eurostat nemrég közzétett egy 2016-os kimutatást, mely szerint a magyarok 57,6 százaléka egyetlen idegen nyelven sem beszél. Ez az adat Európai Unión belül a harmadik legrosszabb. Mennyire jelent gondot a nyelvtudás hiánya a filmszakmában, ahol rengeteg a nemzetközi produkció?
Ez egy óriási probléma. Ebben a szakmában mindenkinek legalább középfokon kéne beszélnie angolul. Éppen ezért minden kurzuson szakmai angolt is tanítunk, és tervezzük, hogy a jövőben külön képzést is hirdetünk azok számára, akik fejleszteni akarják a szakmai angol tudásukat.
– Hogyan folytatódik az útja annak, aki végzett a Lumiere Filmiskolán?
Van egy remek együttműködésünk a Filmalappal, a filmesgyakornok.hu oldal, ide azok regisztrálhatnak, akik gyakornokként szeretnének részt venni nagy produkciókban. Az iskola hallgatói már tanulmányaik alatt el tudnak kezdeni dolgozni a szakmában. Rendszeresen előfordul, hogy felhív az iskola egyik tanára, hogy ajánljak neki olyan tanulót, akit menet közben bevonhatnak egy produkcióba. Azon dolgozunk, hogy az itt tanulók minél hamarabb munkába tudjanak állni.
– Az iskola ösztöndíjprogramot is indított hátrányos helyzetű fiatalok számára a novemberben induló forgatókönyvírás és vágás szakokon. Milyen szempontok alapján döntik el, hogy ki vehet részt a programban? Mire kíváncsiak a tanárok a felvételi beszélgetés során?
A forgatókönyvírói ösztöndíjprogramra jelentkezőknél elsősorban azt vizsgáljuk, milyen a pályázó íráskészsége. Természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, milyen a fantáziája, filmes tájékozottsága. A felvételin megmutatunk majd egy-egy jelenetet, amit elemezniük kell a leendő diákoknak. A vágóknál a vizuális történetmesélés képességét vizsgáljuk. Ugyanakkor nem várjuk el a jelentkezőktől, hogy már legyen vágói tapasztalatuk; kezdők is jöhetnek. Elég régóta tanítunk mindannyian, így néhány alapos beszélgetésből, egyszerű feladatokból sok minden kiderül számunkra. Ha túl sokan jelentkeznek, akkor beiktatunk egy második fordulót is a felvételibe, de az biztos, hogy erre a két szakra csak a legjobbakat vesszük fel.
– A Filmalap mennyire partner abban, hogy a pályakezdők minél hamarabb munkalehetőséghez jussanak?
A Filmalap felismerte, hogy támogatni kell az elsőfilmeseket, ezért is hozta létre az Inkubátor Programot, ami egy minőségorientált támogatói közeg. Emellett a Fast Forward Programjával rendkívül fontos kurzusokat szervez nemzetközileg elismert szakemberek közreműködésével.
– Milyen alapvető készségek szükségesek egy leendő filmes számára, és miként fejleszthetőek ezek?
Mindenképp szükséges a gyors problémamegoldó képesség, hogy az ember ne érezze magát elveszettnek a forgatáson. Elvárás, hogy egy filmes szakember pontosan, érthetően tudjon kommunikálni, értse a filmkészítés folyamatának minden fontos részét. A film azért speciális terület, mert előfordulhat, hogy egyszerre öt-hatféle kérésnek, elvárásnak kell megfelelni, ugyanakkor a szakma ezt azonnali sikerélménnyel honorálja. Azt szokták mondani, hogy egy ötlethez tíz százalék tehetség és kilencven százalék szorgalom szükséges. Mi a mesteremberek szemével figyeljük a filmvilágot. Arra összpontosítunk, hogy mitől működik ez az ipar. Szerintünk a rendezők és operatőrök képzése ma elsősorban az egyetemek felelőssége, mi pedig – legalábbis egyelőre- inkább a szakember utánpótlásra koncentrálunk. A tanáraink mind A-kategóriás szakemberek, alkotók, így a diákjaink már csak őket figyelve, mellettük létezve is megértik, elsajátítják a filmkészítés kultúráját, a filmipar működésének technológiáját, logikáját.
