Szombaton veszi kezdetét az Ocean Cleanup projekt, amelynek keretében eltakarítják a Csendes-óceánon összegyűlt műanyaghulladék nagy részét.
A San Francisco közelében lévő Alameda kikötőből indul útjára egy hajó az első nagy műanyagszedővel a csendes-óceáni nagy szemétsziget (Great Pacific Garbage Patch) irányába. Az eszközzel a szeméthalomban lévő plasztikhulladék egy részét tudják eltakarítani.
A rendszer ötletgazdája a mindössze 24 éves Boyan Slat, aki azután szentelte életét az óceán kitakarításának, hogy egyszer Görögországban búvárkodva több műanyagzacskót látott, mint halat.
A holland férfinak az elmúlt években sikerült egy 70 fős csapatot létrehoznia, amelynek célja, hogy megszabadítsák az óceánokat a műanyagszeméttől.
A tisztítórendszer fő eleme egy 600 méter hosszú műanyag cső. Ez a vízfelszínen lebegő rész olyan, mint egy sorompó, míg a három méter mélyre lenyúló része egy szűrő, amely felfogja a műanyaghulladékot, de szabad áthaladást biztosít a tengeri élőlények számára. Az áramlatok lassan az U-alakú sorompóhoz sodorják a szemetet, amelyet aztán hajóval összegyűjtenek és kivisznek a szárazföldre újrahasznosítás céljából.
A sorompót eredetileg a tengerfenékhez akarták rögzíteni, ám rájöttek, hogy sokkal hatékonyabb, ha a szűrőberendezés a hulladékhoz hasonlóan szabadon lebeg a vízfelszínen, mert így automatikusan eljut a legszennyezettebb területekre. Ezzel a módszerrel öt év alatt a szemétsziget 50 százalékát lehet felszámolni.
A System 001 elnevezésű tisztítórendszer főpróbájára, a Csendes-óceán északi részén, Kalifornia és Hawaii között kerül sor, egy olyan ponton, ahol a Föld öt legnagyobb áramlata közül az egyik miatt hatalmas mennyiségű műanyag halmozódik fel.
A jövőben Slat és kollégái 60 ilyen berendezéssel akarják megtisztítani a vizeket a felszínen és közvetlenül a felszín alatt úszó műanyagszeméttől.
Gerhard Herndl, a Bécsi Egyetem tengerbiológusa az Ocean Cleanup egyik tudományos tanácsadója szerint bár a projekt fő része a környezetszennyezéssel való szembeszállás, de már most nagyon sikeres a figyelemfelkeltésben.
„Boyan Slat biztosan hozzájárult ahhoz, hogy az emberekben tudatosodott a probléma”.
A szakértő elmondta, hogy a csendes-óceáni nagy szemétsziget a róla közvetített képpel ellentétben nem egy kompakt szemétsziget, amelynek méretét többé-kevésbé csökkenteni lehet. Herndl tavaly egy német kutatóhajóval kiutazott az áramlathoz. Elmondása szerint bár nem összefüggő felhalmozódásról van szó, a szakértők becslései szerint csak ezen a területen 1,8 billió műanyagdarab úszik a vízben.
Az élővilágot nem zavarja nagy mértékben a tisztítóberendezés. Herndl szerint csak nagyon kevés organizmus van, amely kizárólag a vízfelszín közelében mozog. Ezeket a tengeri csigákat, medúzákat vagy állati planktonokat természetesen begyűjtik a műanyag szeméttel együtt. A nagy tengeri élőlényeknek azonban rengeteg lehetőségük van arra, hogy kikerüljék a szemétszűrőt.
Herndl hangsúlyozta: biztos, hogy a Csendes-óceán életközösségét nem befolyásolja a tisztítóberendezés.
Kritikusok azonban azt sérelmezik, hogy a projekt csak azokat a szemétdarabokat távolítja el, amelyek többé-kevésbé a felszínen lebegnek. Attól tartanak, hogy ennek következtében kevesebb figyelmet szentelnek a mélyebb tengeri rétegekben úszó nagyobb műanyagoknak vagy a mikroműanyagoknak.
Az Ocean Cleanup tisztítórendszere ugyan nem képes begyűjteni az óceánban lebegő apró műanyagrészecskéket, de Slat szerint a nagyobb hulladékok, például halászhálók és csomagolórekeszek begyűjtése révén megakadályozza azok lebomlását, és a táplálékláncba való bekerülését.
