Szeptember 15-én és 16-án ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Népdal Napja Martonvásáron. A kétnapos fesztiválon fellép többek között Palya Bea, színpadra áll a világhírű cseh-morva hegedűs-énekesnő, Iva Bittová, a szlovák népzenében utazó Michal Noga és még sokan mások. A Magyar Népdal Napja művészeti vezetője Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenész, a Csík Zenekar alapító tagja, vele beszélgettünk a fesztivál kezdeteiről, jelenjéről és arról, mennyire nyitottak a mai fiatalok a népzenére.
– A Magyar Népdal Napja 2014-ben indult. Mi volt a fesztivál fő koncepciója?
A Magyar Népdal Napja ötletgazdája Presser Gábor, aki a 2000-es évek közepén életre hívta a Magyar Dal Napját. Szeptember második vasárnapján minden évben a magyar dalszerzőket ünnepeltük. Gábor rendszeres közreműködője a Csík Zenekar koncertjeinek, emellett régóta jó barátságban állunk. Egy mikrobuszos utazás alkalmával vetődött fel a Magyar Népdal Napja ötlete. Gábor kérte tőlem, hogy a Magyar Dal Napjának legyen egy tematikus, kifejezetten a népdalról szóló saját eseménye. Megegyeztünk, hogy helyszínnek mindenképp az agglomerációt választjuk, hogy ne minden esemény Budapesten legyen. Martonvásárhoz némi személyes kötődés is fűz, ugyanis 16 évig éltem ott. A városban pont kulturális és infrastrukturális fejlesztések zajlottak, új főtér és művelődési központ épült. Kaptam egy nyitott gondolkodású, teljes mellszélességgel a fesztivál mellé álló szervezőcsapatot.
– Nehéz ma brandet építeni egy népzenei fesztivál köré Magyarországon?
Ha az ember kitűzi maga elé a célokat, – és ez mindenre igaz – türelemmel és tudatos építkezéssel elérheti azokat. Ez nem egy mainstream fesztivál, nem is szeretne azzá válni. A Magyar Népdal Napja egy értékteremtő, értékközösséget létrehozó tematikus hétvége, ahol a legfontosabb cél, hogy a népdalt megismertessük a fiatal generációval. Változott a világ, így a népzene szeretetének átörökítése is egész más módon zajlik. Ma már színpadon, 2-3 ezer ember előtt tudunk jó minőségben megszólaltatni egy a falusi vonós kamarazenét. Nagy figyelmet fordítok a magas szintű technikai kiszolgálásra. Olyan környezetbe hívjuk az embereket, ahol meg tudjuk mutatni a népdal sokszínűségét és erejét. Ennek kapcsán számomra az egyik legkedvesebb program az lesz, melyben összehívunk 12 településről egy 500 fős gyermekkórust, akik szeptember 15-én délelőtt két különleges népdalcsokrot adnak elő.
– Ha már szóba kerültek a gyerekek, szerinted mennyire fogékony a fiatal korosztály a magyar népzenére?
Saját példámon tapasztalva azt mondhatom, hogy nagyon fogékonyak. Az én gyermekeim megtanulták kiszűrni, hogy mit érdemes hallgatni. Nálunk nem szól valami csak úgy háttérzeneként. Ha zenét hallgatunk, arra odafigyelünk, elmélyedünk benne. Ez nem azt jelenti, hogy otthon csak népzene szól, éppúgy hallgatunk igényes popzenét és alternatív zenét, csak válogatunk. Amikor utazunk az autóban a családdal és megszólal a népzene, felcsillan a gyerekeim szeme. Idén voltam egy népzenei táborban, és láttam, hogy mennyi tizenéves veszi kezébe a népi hangszereket. A Kárpát-medencében kialakult egy jól működő oktatási rendszer, a művészeti oktatás keretein belül sok ezren tanulják a népzenét. Sebő Ferenc, Tímár Sándor visszahozták a városi keretek közé a falusi művészetet. Jól elszórták a népzene magvait, és kiváló pedagógusokat neveltek, akik képesek továbbadni a kultúrát a fiatal generációnak.
– A fesztivál a V4-es országok közös kulturális értékeit is be kívánja mutatni, ennek keretében a vasárnapi napon fellép többek között a szlovák Michal Noga és zenekara, valamint a cseh-morva Iva Bittová hegedűművész is. Mennyire nyitottak egymás népzenéjére a magyarok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok?
A második napi program, a Vasárnapi VendégVáró Vigasság is rendkívül színes lesz, fúvószenekarok mutatják majd be a négy ország különböző műveit. Olyan nagy a merítés, hogy az ember egyik eseményből sodródik a másikba, így katartikus élményben lesz része. A magyar közönség megmerítkezhet a szomszédos országok zenei, bábművészi és gasztronómiai kultúrájában. Remélem, hasonlóan fogadják majd a külföldi előadóművészeket, mint ahogy minket fogadtak néhány évvel ezelőtt Pozsonyban egy magyar kulturális fesztivál keretein belül. A szlovák közönség nyitottan fogadta a zenénket és a kultúránkat. Mivel a meghívott vendégek nagyon magas szintű kulturális tudás birtokosai, úgy gondolom, a siker borítékolható.
– Nem csak koncertek várják majd az érdeklődőket szeptember 15-én és 16-án. Milyen egyéb programokon vehet még részt a közönség?
Szombat délután például divatbemutatóra invitáljuk a fesztivál résztvevőit. A „népi motívumok a kortárs divatban” nevű eseményen azokat is meg kívánjuk szólítani, akik nem kifejezetten a népzenéért rajonganak. Ezen kívül a hungarikum udvar is várja a látogatókat, meg lehet kóstolni a karcagi birkapörköltet, a bajai halászlevet, lesz kézműves kirakodóvásár, a gyerekek pedig birtokba vehetik a népi játszóteret.
– Már csak szűk két hét van hátra a fesztiválig. Mit érez ilyenkor egy szervező?
Ezzel a gondolattal kelek és fekszem. A mai első gondolatom is a fesztiválhoz kapcsolódott. A stábbal folyamatosan azon dolgozunk, hogy a fesztivál marketingjének köszönhetően az emberek tudják, mi fog történni Martonvásáron szeptember 15-én és 16-án, és ha már ott lesznek, igazán jól érezzék majd magukat.
A Magyar Népdal Napja programjairól és a jegyárakról a fesztivál honlapján tájékozódhatsz.
