Közös regionális találkozót tartottak múzeumi koordinátorok és könyvtári szakemberek 2018. június 18-án Hajdúnánáson a Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény és a Bihari Múzeum közös szervezésében. A rendezvényre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében megvalósuló „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú projekt keretében került sor. A találkozó célja egy olyan alkalom megteremtése volt, ahol a Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék múzeumi koordinátorai és könyvtári szaktanácsadói megoszthatják egymással tapasztalataikat, és az együttműködés lehetőségeiről is szót ejthetnek.
Az eseményt Buczkó József, a Móricz Pál Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója nyitotta meg, aki az intézmény létrejöttének történetével ismertette meg a résztvevőket. Ezt követően a rendezvény szervezője, Korompainé Mocsnik Marianna Hajdú-Bihar megyei múzeumi koordinátor bemutatta egymásnak a résztvevőket.
Először a projekt múzeumi komponenséhez kapcsolódó hálózat mutatkozott be. Bolyácz Róbert koordinátori csoportvezető röviden beszélt a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt célkitűzéseiről és a múzeumi koordinátori hálózat működéséről. Megerősítette, hogy a projekt félidejéhez közeledve a koordinátori hálózat működése jól halad: az indikátorként megjelölt 369 koordinátori rendezvény 49%-a már megvalósult, ezen kívül 377 tanácsadást tartottak a koordinátorok. Elsőként dr. Szabó Sarolta (Sóstói Múzeumfalu) beszélt saját tapasztalatairól a TÁMOP-3.3.2 pályázat kapcsán. A Sóstói Múzeumfalu együttműködési megállapodást kötött a Nyíregyházi Tankerülettel. A március-júniusi időszakban több, mint 400 múzuempedagógiai foglalkozást tartottak, melyen 14.000 gyermek vehetett részt. Baloghné Szűcs Zsuzsanna a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szervezett vetélkedőkről, a Klebelsberg Központtal való kapcsolatukról és a múzeumi önkéntességről beszélt. Kiemelte, hogy míg az ingyenes foglalkozásokra érkező környékbeli iskolák néhány pedagógusa nyűgnek tekintette a rájuk eső feladatokat, a kisebb településekről érkezők örültek a lehetőségnek. Pató Mária és Vincze Rita bemutatták, hogy hogyan osztották meg egymás között a Tisza menti és a tiszazugi intézményekkel történő kapcsolattartást. Ezután Kállai Irén Hajdú-Bihar megyei koordinátor, egyben a Berettyó Kulturális Központ intézményvezetője kapott szót, kiemelte a megyében lezajlott vándorkiállítások jelentőségét, a Klebelsberg Központtal való szorosabb együttműködést és program támogatásait. A jelen lévő múzeumi koordinátorok egybehangzóan megerősítették, hogy a hálózaton keresztül sok új információhoz jutnak, és fontosnak tartják a kisebb intézményekkel való közös munkát, az ő felkarolásukat is.
A folytatásban a könyvtári területé lett a főszerep. A múzeumi minta alapján létrehozott, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által megyénként 2 fővel működtetett szaktanácsadó hálózatról Tóth Judit csoportvezető beszélt. Megismerhettük a hálózat működését, a projekt keretében zajló fejlesztések irányait, a jelenleg is futó kutatásokat és képet kaptunk a lezajlott rendezvényekről. Gosztonyi Enikő (Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár) és Csobán Róbert (Méliusz Juhász Péter Könyvtár) is arról számolt be, hogy a pedagógusok passzivitása nekik is gondot jelent, de az is nehézségeket tud okozni, hogy a célcsoportjuk megegyezik a múzeumi területével. Fejes Csilla (Balázs József Városi Könyvtár és Művelődési Központ) véleménye szerint a pedagógusok és szaktanácsadók együttműködését erősíthetné, ha már a a pedagógusképzésben szerepelne a könyvtárhasználat. Némethné Matastik Magdolna (Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény) hangsúlyozta a szaktanácsadó hálózat tagjai kapcsolatrendszerének fontosságát.
A délutáni blokkban Korompainé Mocsnik Marianna és Darócziné Bordás Andrea mintaprojekt bemutatója következett. Az IKSZ – történek a bőröndből című mintaprojekten esetében azt a kérdést tették fel a programba bevont iskolásoknak, hogy Mit örökítenél át az életedből az utókornak? A gyerekeknek saját tárgyaikból kellett egy bőröndöt összeállítaniuk, amiből egy közös kiállítást rendeztek. Érdekesnek és változatosnak, néha nehéznek találták a feladatokat, de nagyon élvezték, Nehézségek: tapasztalathiány, kevés információ, időhiány, túlterheltség. Pozitívumok: nyílt, barátságos közeg, közösségépítés, új készségek fejlesztése, tudás és tapasztalatszerzés.
A projekt keretében összesen hét regionális találkozó fog megvalósulni a projekt befejezéséig. A Korompainé Mocsnik Marianna által szervezett hajdúnánási rendezvény az első volt ezek sorában.
Knob Alexandra
